Könyvtári megyejárás

A magyarországi megyerendszer történetét az államalapító I. István királytól tartjuk számon. Bár a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye nevében „csak” három királyi vármegye emlékét őrzi, vannak itt gömöri és tornai települések is. Az évszázadok során sokat változtak a terület közigazgatási határai. Többszöri összevonás és különválás után 1881-ben egyesült Abaúj és Torna, a XIX. század végén csatlakozott Gömörhöz a kishonti területet, majd Zemplén és Abaúj vármegye között is volt némi határmódosítás.
A legjelentősebb változás az I. világháborút követő trianoni békeszerződés miatt történt: Abaúj-Torna, Gömör és Zemplén területének jelentős részét is az akkori Csehszlovákiához csatolták. Ezt követően egy rövid ideig önálló életet élt a csonka Abaúj-Torna és Zemplén, a megmaradt gömöri részek pedig Borsodhoz kerültek, majd 1950-ben egyesült – Borsod-Abaúj-Zemplén néven – a három közigazgatási egység.

A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban látható megyetörténeti kiállításon helyet kaptak a történelmi vármegyéket áttekintő térképek, az egykori megyeszékhelyeket bemutató korabeli fényképfelvételek, a várak, vármegyék történetéről, a közigazgatási rendszer átalakulásairól szóló kötetek. A kiállítás egyik legrégebbi kincse Abaújvármegye monographiája. A Korponay János honvédtiszt, levéltáros által szerkesztett kétkötetes kiadvány 1866–1878-ban jelent meg Kassán Kosch és Scharf Kő- és Könyvnyomdájában. A kiállítás legújabb darabja pedig a Kulcs magazint is kiadó Kulcs-Tour Nonprofit Közhasznú Kft. által megjelentetett Megyekönyv.

(fg)

Petrigán György felvétele