HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Ahol nagyberuházás az iskolakezdés

2007. október 2. (kedd) 15:59
 
Két nagycsalád. Az egyikben a szülők 12 gyermeket nevelnek, a másikban négyet. Nehezen boldogulnak, de egyikük sem panaszkodik, csak azt teszik, amit helyesnek tartanak: gyermekeikért élnek.

Nyaralásra, közös kirándulásra nem telik, tartalékolni nem tudnak, mert az olyan kiadások, mint például az iskolakezdés, felemésztenek minden fillért. Ha pedig még közbejön egy betegség is, az végképp felborítja a családi költségvetést. Hat évvel ezelőtt róluk beszélt az egész környék, sőt hetekig szerepeltek az országos sajtóban is. A sajóbábonyi Oszlányi Zoltán felesége, Anikó ugyanis négyes ikreknek adott életet. A történet további különlegessége, hogy a piciket már nyolc nagyobb testvér várta otthon.

Tizenkétszeres boldogság

Oszlányiékat most Sajószentpéteren kerestük fel, a férj munkahelye jóvoltából ugyanis itt kaptak egy öt szobás házat, ahol már kényelmesen elfér a tizennégy tagú család. Megérkezésünket hatalmas gyerekzsivaj jelzi. Anikó, az édesanya éppen egy halom vasalt ruhát hajtogat a szekrényekbe. „Nálunk a házi munkának sosincs vége, de szerencsére a nagyobbak már besegítenek,” – mondja mosolyogva, miközben hellyel kínál, és a körénk gyűlő kicsiket szelíd szóval „viszszatereli” szobájukba. „Miért vállaltunk ennyi gyermeket? Jöttek, és szívesen, nagy nagy szeretettel fogadtuk őket” – hangzik az egyszerű magyarázat. Az első gyermek Karolina 1989-ben született, utána jött Móni, Andrea, Zoltán, aztán az ikerpár, Norbert és Roland, őket követte Tamás és a kis Dávid, végül pedig a négyek: István, Máté, Attila és Annamária.

\"[246_4_180.jpg] \"[246_3_180.jpg]

A családi kassza

Az ikrek születésekor nagyon sok helyről kaptunk kisebb-nagyobb ajándékot – meséli Anikó, amikor a megélhetésre, anyagi helyzetükre terelődik a szó. „Az önkormányzat jóvoltából még egy bébiszitter is járt hozzánk, ő segédkezett az ikrek körül. Aztán a támogatók elmaradtak, de az az igazság, nem is szeretnénk senkinek a terhére lenni. Segélyért sem állunk sorba, nem akarunk megalázó helyzetbe kerülni. Tudjuk, milyen az, volt benne részünk.” Oszlányiéknál az édesapa havi jövedelme 240 ezer forint. Ebből 186 ezer a családi pótlék, a többi a keresete. Az édesanya anyaságin van az ikrek nyolc éves koráig. „A lakás rezsije 110 ezer havonta, de nyáron 54 ezer forintot fizettünk pluszban a villanyért, és 23 ezret a vízért. Aztán jött az iskola- és óvodakezdés: nyolc pár tornacipő, iskolatáska mindenkinek – hiszen az olcsó táskák nem bírják tovább egy évnél – tolltartók, rengeteg füzet, toll, ceruza” – sorolja az augusztusi kiadási oldalt Anikó. Még szerencse, hogy a tankönyveket ingyen kapják. De szeptembertől ott az osztálypénz is – kiderül, csak ez a tétel 110 ezer forint egy év alatt – és akkor még nem beszéltünk az óvodai költségekről. „Minden hónap elején nagy bevásárlást tartunk. Kinek cipő kell, kinek kabát, ami a legfontosabb, azt megvesszük. Ilyenkor szerezzük be a mosószert, a tisztítószere ket, a tésztaféléket, lisztet, cukrot. Ehhez jön a napi 4 kenyér, hetente kétszer 6 liter tej és húsra is jut időnként. Félretenni nem tudunk, mert mindig közbejön valami. Nálunk például természetes, ha az egyik gyerek megbetegszik, akkor követi a többi, és egy-egy adag gyógyszer 5-6 ezer forint.”. Anikó mindezt nem panaszként meséli, egyszerűen csak ezek a napi gondok. Azt mondja, szerényen élnek, de a gyerekek szeretete mindig átlendíti őket a válságokon. Az azonban tény: egyre nehezebben sikerül úgy alakítani a kiadásokat, hogy ne legyen jelentős a mínusz. S, hogy mi lesz, ha a kicsik is iskolába mennek, a nagyobbak pedig – akik kitűnő tanulók –szeretnének továbbtanulni? Erre bizony nehéz a válasz.

\"[246_1_180.jpg] \"[246_2_180.jpg]

Továbblépni lehetetlen

Cselei Attila és felesége, a temperamentumos Dóra, Kazincbarcikán élnek. Négy gyermeküket egy 56 négyzetméteres panellakásban nevelik. A két szoba, hálófülkés otthonban alig férnek el. A legnagyobb gyerek Nikolett 18 éves, súlyemelő, háromszoros diákolimpiai bajnok, Fruzsina 12 éves, ő birkózik, a magyar bajnokságra készül. A két kicsi, az ikrek Renáta és Dániel 8 évesek, ők is birkóznak. Dóra egy üzletben eladó, a férj szobafestő, és bizony nem egyszerű a megélhetés, igen meggondolják, mire adnak ki, a továbblépés pedig egyszerűen lehetetlen. Jó lenne például nagyobb lakás, de a mostanit is csak 2,5 millió forintos jelzálog alapú hitellel tudták megvenni. A részletek most is nyögik. „Idén szerettünk volna – tizennyolc év után először – végre nyaralni, de számoltunk,
és rá kellett jönnünk: vagy ez, vagy az iskolakezdés. Ez az utóbbi ugyanis körülbelül 160 ezer forintba került” - mondja Dóra, aki hozzáteszi, ha emelkednek az
árak, elképzelni sem tudja, hogyan fognak megélni.

Bényei Adrienn

 

Siralmas jövő

Megyénkben Miskolcon, Kazincbarcikán, Felsőzsolcán, Taktaharkányban és Tiboldarócon működnek olyan, nagycsaládosokat tömörítő egyesületek, amelyek tagjai a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE). A miskolci csoportnak 64 nagycsalád a tagja, itt a szülők összesen több mint 250 gyermekkel büszkélkedhetnek.
\"[246_5_t.jpg]
Milánkovics Ernő, elnök lapunknak elmondta, a tagok között vannak jó anyagi körülmények között élők, és sokan vannak sajnos olyanok is, akiknek az évi ötezer forintos tagdíj befizetése komoly gondot okoz. Az elnök szavaiból kiderült, az utóbbi időszak egészségügyi intézkedései, a gyógyszerárak emelkedése, a tandíj bevezetése a szegényebb nagycsaládosokat igen nehéz helyzet elé állította. Igyekeznek ugyan „átszabni” saját költségvetésüket, de legtöbbjüknek nincs miből lefaragni. Sokan már hitelt sem vehetnek fel, annyira eladósodtak. „A nehezedő megélhetés negatív hatással van a közösség összetartására is. A munkanélküli szülők azzal vannak elfoglalva, hogy állást találjanak, minden lehetőséget megragadnak a pluszjövedelem szerzésre, akik pedig dolgoznak, féltik a helyüket. A fáradtság, a lelki levertség miatt pedig már nincs energiájuk arra, hogy társadalmi életet éljenek” – magyarázta az aktivitás hiányának okait az elnök. Ez a folyamat Milánkovics Ernő tapasztalatai szerint 5-6 éve indult el, és a jövő – a beharangozott további drágulások miatt – elég siralmasnak tűnik. Jellemző, hogy a nagycsaládban felnövők már nem akarnak nagycsaládosok lenni.

 

 

Vissza