HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Mesterek és tanítványok

2012. február 15. (szerda) 15:23
 
Mai problémákat dolgoznak fel ,,friss szemmel” mai fiatalok évről évre különböző dolgozatokban.

Megnyugtató lehet, hogy tehetséges ifjak tárják fel a gondokat, s törik a fejüket azok megoldásának lehetőségén.

A Miskolci Egyetemen Mesterek és tanítványok címmel a tudományokban jártas  egyetemistákat és konzulens tanáraikat köszöntötték nemrégiben: összegezték a miskolci  diákok által  elért tudományos eredményeket, és átadták az Esélyért díjat is, amit esélyegyenlőségi témát feszegető dolgozattal lehet elnyerni.

[1_180] SotkoKatalin.jpgEz évben Sotkó Katalin vehette át ezt a díjat. A középiskolát Encsen végző fiatal immár a Miskolci Egyetem német tanszékén, mester tanári szakon képezi magát. Azért örült nagyon a díjnak, mert komoly szakmai elismerésnek tartja.
- A német tanszéken demonstrátor tanárként is jelen vagyok, s a tanítás során gondoltam arra, hogy összehasonlítom, hogy a különböző tankönyvtípusokban miként jelenik meg a férfi és a női szerepkör. Alapvetően felkészítő tanárom, Kegyesné Dr. Szekeres Erika érdeklődési köre ez, és kutatgattam már korábban is e témában, tanszékünk Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Központja projektjeinek keretében.
- Mostani dolgozatomban azt vizsgáltam, milyen képet festenek a különböző tankönyvek a férfiról s a nőről, mennyire erősek a sztereotípiák, hogy a nőnek elsősorban a konyhában a helye, sokkal kevésbé akár a kutatásokban, s a férfi a családfenntartó – és a tudós… Az egyik könyvben van például egy táblázat, melyből azt lehet kiolvasni, hogy a nőknek kevesebb kell hogy legyen a fizetésük... Egyrészt rejtett információkként vannak ezek jelen: érdekes, apró példa, hogy a párbeszédekben, ha egy orvos a pácienssel beszél, a régebbi könyvekben ,,doktor úrról” van szó, a modernebbekben azonban már megjelenik a doktornő is. De akár egy fejezeten belül is változhat a kép… Sok a hiányosság, de jellemzően a modernebb tankönyvek már több szerepkörben mutatják be a nőket…
- Katalin a díszoklevél melletti ,,bónuszként” említi, hogy  az Esélyegyenlőség Alapítványnál számítanak további munkájára:  szeretné megfigyelni, hogyan ülepszenek le ezek a nyelvtanulás ,,melléktermékeiként” megjelenő információk, befolyásolják-e a  férfi-nő képet…

***

[2_180] KoosTamas.jpg- Melléktermékek voltak a ,,főszereplői” Koós Tamás kutatásának is, de egészen más szakterületen: a szén és biomassza együtt égetését elemezte. Munkahelyére, a Miskolci Egyetem Műszaki-Anyagtudományi Karára mostanában sok felkérés érkezik biomasszával való kutatások elvégzésére – hiszen ez a jövő szempontjából meghatározó terület. Tamás ez esetben azt vizsgálta, hogy egy nagy, jelenleg széntüzelésű erőműben hogyan adagolhatnak a szén mellé megújuló energiahordozókat, biomasszát - mezőgazdasági vagy faipari melléktermékeket, hulladékot. A környezetvédelmi előirányzat, az Energia Stratégia szerint 2030-ig 15% százalékkal növelni kell a megújuló energiaforrások arányát, s ez a lehetőség is segíti a nemzetgazdaságot ennek megvalósításában. Újabban ugyanis a fás és lágyszárú biomasszából termelt égésterméket szén-dioxid semlegesnek tekintik, hiszen a növények a fotoszintézis során szén-dioxidot kötnek meg, s bár égetéskor természetesen ki is bocsátanak, de ezt nem tekintik plusznak. Így az adott erőmű szén-dioxid kvótát takarít meg, amiből új berendezést állíthat be.
- Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy ha a szénhez különböző arányban biomasszát (fűrészpor, faapríték, energiafű stb.) keverünk, hogyan változnak az égési tulajdonságok, pl. a nedvességtartalom, hamutartalom, és milyenek a légköri kibocsátások. Az általánosságban elmondható, hogy a kén-dioxid kibocsátás csökken... S mert az erőműbe mindig más típusú biomassza érkezik (ami éppen adódik), ezért megállapítottuk, hogy az egyes fajták milyen arányban keverhetők a szénhez, hogy a legjobb hatásfokkal biztosítsák a stabil üzemet. Az alaptulajdonságokat az egyetem tüzelőanyag-vizsgáló laboratóriumban elemeztük, s ennek az eredménye egy adatbázis lett – amit érdemes lenne továbbfejleszteni, s létrehozni akár egy számítógépes szoftvert, hogy tapasztalataink, eredményeink alapján könnyen ki lehessen számolni az optimális keverési arányt.  

***

[3_180] SallaiBorbala.jpg- Szeretek egy-egy témában elmélyedni, nem ez az első tudományos dolgozatom. A mostani munkám címe: ,,Miskolc város szociálpolitikája, avagy barnamezős szociálpolitikai juttatások?!” - mondja Sallai Borbála harmadéves közgazdász hallgató. –  Az egész országra jellemző, hogy a beruházók inkább a zöldmezős területeket helyezik előtérbe. Én ezzel szemben úgy gondolom, hogy a barnamezős beruházások sokszor hasznosabbak egy terület felemelkedésében. Az elmúlt évszázadban az ipari termelés fokozásával, majd annak felhagyásával olyan sebeket ütöttek az emberek a természeten, a városokon mint még soha. Lakókörnyezetüket tették tönkre.  Az sajnos tény, hogy a barnamezős területek revitalizációja nehézkes és költséges… Ez a kérdés Miskolcon sem megoldott. A város barnamezős területeinek szociális helyzetét vizsgáltam, elsősorban Lyukó-völgyre koncentrálva, ahol feltártam az ipar visszaszorulását követő társadalmi struktúraváltozásokat. A barnamezős területekre általánosságban a lepusztultság jellemző. Lyukóban például lassú lakosságcsere figyelhető meg, a munkahelyek megszűntével egyre többen költöztek el és költöztek oda. Furcsa anomália hogy míg az ott élők száma folyamatosan nő, a körülményeik folyamatosan romlanak. Az itt élők fele munkanélküli. A gyermekek  többsége a nyolc osztályt sem végzi el,… Miskolc város segélyezettjeinek 50-60 %-a él itt a Lyukó-völgyben…
A kutatás során természetesen átnézte a szakirodalmat, az önkormányzati statisztikákat, interjút készített szakemberekkel, önkormányzati illetékesekkel, illetve egy vállalkozóval, aki a régi kohászat területén már több barnamezős beruházást megvalósított. A cég piaci jelenléte folyamatosan erősödik és fejlesztéseinek köszönhetően egyre több embernek tud munkahelyet biztosítani - a „Lyukóiaknak”  és másoknak egyaránt.  Az interjúalanyok sok mindent meséltek pl. a Lyukó-völgy mai helyzetéről, s az általuk mutatott képek is magukért beszéltek. Borbála ezekre hagyatkozott, mert hogy kimenjen, azt nem javasolták neki…
- Azért az sajnos kiderült a kutatás során, hogy a városvezetés ha nem is hanyagolja a problémát, de előrelépés az utóbbi időben nem történt ez ügyben. A megoldás nem könnyű, de csak olyasmi lehet, hogy valahogyan az ott élő embereknek munkalehetőséget kell teremteni, a gyerekeket tanulásra szorítani…,
A barnamezők munkaerőpiaci problémáinak kutatására konzulense, dr Dabasi Halász Zsuzsanna hívta fel a figyelmét először. Hogy miért éppen Diósgyőr és Lyukó, annak ötletadója pedig részben édesapja, aki 1978-tól az LKM-ben (a későbbi DAM-ban) dolgozott gépészmérnökként.
- A cégnél való interjúm során sok szomorú tapasztalatot szereztem: sokan betegen járnak el dolgozni, hogy eltartsák a családjukat, gyalog mennek be messziről, hogy megspórolják a bérletet, rengeteget dolgoznak kevés fizetésért. És jellemző a feketemunka is…


A barnamezős beruházások alatt azt a folyamatot értjük, amikor a leromlott állapotú, többségében használaton kívüli, környezeti károkkal terhelt területeket megtisztítanak terheiktől, és elvégzik az új használati funkcióhoz szükséges beruházásokat.

Vissza