2012.augusztus.16 (csütörtök) Életre kel a füzéri vár

Életre kel a füzéri vár

A Tokaj-Hegyalja turisztikai desztináció térségében a régió várait, így Füzér várát is a kiemelten fejlesztendő turisztikai attrakció fejlesztés helyszíneként jelölik. A felső vár részleges rekonstrukciójára 1,343 milliárd forintot nyertek el.

1941 óta természetvédelmi oltalom alatt álló Várhegyet 2008-ban Magyarország 7 természeti csodája közé választották. Az alábbiakban olvashatnak a vár felújításairól és a további tervekről.

Füzér község az elmúlt években, folyamatos, tudatos, átgondolt fejlesztési tervei megvalósításán dolgozik. A dinamikus fejlődés iránya és szintje, egy átgondolt innovációs terv részét képezik, mely a következőknek köszönheti létjogosultságát.

[1_960] FuzeriVar3.jpg

A Füzéri vár 1676-os lerombolása után, az első, Füzér várának renoválásáról szóló kérelem 1910-ben kelt, amikor is Wittich Béla, egy erdészeti segédtiszt kéri a Műemlékek Országos Bizottságát, hogy mentsék meg a várat a végpusztulástól. Lux Kálmán építész a helyszínre érkezve javasolta a kápolna teljes renoválását, valamint a kaputorony részleges helyreállítását melyek a gróf Károlyi család támogatásával 1934-1936 között készültek el. Az első régészeti feltárás 1977-ben indult meg Juan Cabello és Feld István vezetésével. A jelentős történeti, építészeti és kulturális értékeket képviselő vár teljes körű feltárása és helyreállítása 1990 óta történik Simon Zoltán régész és Oltai Péter építész tervező közreműködésével. Az elmúlt két évtized régészeti kutatásai (több mint 600 m3 megmozgatott feltárási anyag levéltári kutatásai - itt több mint 15 db részletes vár leltár az 1500-1600 évekből) valamint építésztörténetei, művészettörténeti, kőrestaurálási kutatásai, tanulmányok, és az erre alapozó építési engedélyes tervek és funkciótervek elkészítése vezetett oda, hogy 2009-ben kiemelt program benyújtására került sor, mely sajnos akkor nem nyert támogatást. 

[3_960] FuzeriVar2.jpg

Az elkészült jogerős engedélyes tervek és az élő várat megcélzó program elkészítését, valamint a befejező régészeti feltárások megvalósítását a magyar állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kiemelten támogatta a 2010 - 2012-es években. 

Füzér önkormányzata tavaly adta át a Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központot és Várgondnokságot, amely a turizmus szervezésének és interaktív kiállításoknak ad helyet.  Ezt követően 2012-ben a kiemelt program megvalósítására és fenntartására létrehozták a Füzéri Várgondnokságot. Az intézmény a korábban elkészített engedélyes terveket felhasználva és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. támogatásával nyújtotta be 2012. májusában a kiemelt turisztikai programba az "Élő vár Zemplénben" című projektjavaslatát. A projektjavaslatot 2, 3 milliárdos keret összeggel terjesztette elő, mely magában foglalta a Füzéri vár teljes rekonstrukcióján kívül, egy Váruradalmi kézművesház és az 1879-ben épült Tájház 1940-es 50-es éveket idéző új tájházzal való bővítését.

[2_960] Sajtotajekoztato.jpg

A fejlesztés célja a Füzéri Vár turisztikai hasznosítása, mely hozzájárul az elmaradott és jelentős munkanélküliséggel küzdő térség munkahelyteremtéséhez és megőrzéséhez. A település látogatószáma éves szinten eléri a 35 ezer főt és ez a szám évről évre dinamikusan fejlődik.

A hátrányos helyzetű és magas munkanélküliséggel sújtott térségben a kiemelt program komplex fejlesztésként megjelenő hatása a térség felzárkóztatására és a munkanélküliség csökkentésére vitathatatlan és a megvalósítás kézzel fogható eredményt fog hozni.

[4_960] FuzeriVar1.jpg

A fejlesztés során számos szakmai szervezet közreműködésével a következő fejlesztések valósulnak meg: kő és berendezés restaurálás, animátorképzés, díszlettervezés és gyártás, pénzverde kialakítása, papírmerítő műhely, bemutató konyha, hang és fénytechnikával ellátott rendezvénytér, színpad, 3D vetítőterem, kilátópontok. 

A rekonstruált várban a tervezett interaktív középkori kiállítási témákból a legkiemelkedőbbek: a vár kincstári funkciója, a 16-17. század hétköznapi élete és tárgyi kultúrája, a vár építéstörténete és fegyverkiállítás, a Perényi családhoz fűződő történeti események bemutatása, a Magyar Szent Királyi Korona őrzésének bemutatása – Nemzeti Koronaőrzési Emlékhely kialakítása.

« Vissza
Impresszum | Közérdekű adatok | Adatvedelmi nyilatkozat