„Akácos út…”

Szó, ami szó: ekkora idegengyűlölettel ritkán találkozik az ember: az sem elég nekik, hogy az akácnak 300 évnyi itt élésről van papírja.

Bár Unió-szerte ellenséggé válna, de ez minket érintene a legjobban, mivel a kontinens akácerdeinek a fele hazánkban van. Nem véletlenül nevezte Herman Ottó (akit az első magyar természetvédőnek is szokás mondani) magyar fának ezt az Észak-Amerikából származó növényt.

A diszkriminálás-pártiak szerint vissza kellene adni az akácosok által „bitorolt” területet az őshonos növényeknek. Nemcsak a hegyvidéken, hanem az Alföldön is. Azt hiszem, ez az elképzelés kicsit romantikusabb, mint pl. az „Akácos út, ha végigmegyek rajtad én…” nóta. Mert ha komolyan venném az érv logikáját, akkor az akácnál agresszívebben terjedő utakat és a kultúrnövényeket is ki kellene irtani, hogy visszaálljon a kétezer évvel ezelőttre képzelt „aranykor”. A mocsarakat is valahogyan vissza kellene „csinálni”, és még az időjárásnak is szólni kéne, hogy ne melegedjen már tovább, mert esetleg nem fogják azt szeretni az őshonosok.

De komolyabbra fordítva a szót, nézzük csak a gazdasági érdeket, mivel állítólag az határoz meg mindent egy piacgazdaságban. Nos, az akácnak köszönhető, hogy annak idején az Alföldön sikerült megkötni a futóhomokot, vagyis már eddig is hatalmas hasznot hozott ez a most károsnak ítéltetett „idegen”. Ma pedig a magyar méztermelés bevételeinek 60–70 százaléka akácméz-értékesítésből származik! Ezen kívül kivágott faként kitűnő exportcikk is, pl. a hollandok nagy tételben vásárolják tőlünk. Egyébként Kína már belefogott egy akácfa termesztési programba. Így, ha túl sokáig szépelgünk, akkor éppen a magyar földről beszerzett akácok segítségével fog lenyomni bennünket a mézpiacon.

Ha valóban olyan nagyon agresszív növény az akác, akkor kitiltás helyett nem inkább területgondozással kellene megrendszabályozni? Például azzal, hogy ne legyenek elhanyagolt földterületek, felhagyott gyümölcsösök, legyen megint legeltetés…

Az állam felismerve a magyar gazdasági érdekeket, az EU-intézkedést megelőzendő, hungarikummá kívánja nyilvánítani az akácfát.

És még valamit: miközben a szegény akácot „idegenrendészeti eljárással” ki akarják pusztítani Európából, genetikailag módosított növényről úgy szüretelhetnek a méhecskék, hogy engem, mint vásárlót, még csak tájékoztatni sem kell a GMO virágpor-tartalomról. (Mellesleg a genetikailag módosított növények garantáltan nem őshonosak…)