HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Advent

2014. november 26. (szerda) 19:33
(Jeney Edit jegyzete) Keményen megdolgoztak ezért, hogy együtt legyenek. Hogy egyáltalán legyenek. Tömegben is külön. Nem hat rájuk a kocsmagőz aktuális népszónoka, sem a háttérben meghúzódó, mindent figyelő, ugrásra kész tulajdonos.

Alkalmazkodnak, látszólag. Szabadok, belülről. Kívülről: alávetettek.

Léteznek, magányban is, összekapaszkodva. Az észérvek ellenére. A szívükkel tudják, hogy a körülöttük lévő ködön és semmin túl van valami, ami az övék. Érzik titkon, hogy talán a minden az övék.

Nincs parfüm és nincs dezodor. Magukba szívják az olcsó bor, a posvány, a mosdatlanság, az izzadság, az odakozmált étel, a hányás, a fenyő, a krizantém, a friss alom, a tehén trágya szagát. No meg az ölelés gesztenyeillatát.

Hangosak körülöttük, mindenki szid valakit vagy valamit. Hol egymást, hol mindenki mást, hol meg ugyanazt. Néha rájuk is fröccsen egy kevés a köpködésből. Elviselik, letörölik. Nekik ügyük van és nem akciójuk. Hallgatnak, befelé figyelnek.

A kisstílű tolvajok ellen rutinosan védekeznek. A rablótámadásokra meg úgysem lehet felkészülni. Azok jönnek, ha jönnek. Keletről is, nyugatról is, minden irányból. Országutak kereszteződésében gyakoriak az ilyesmik.

Aztán otthagyják a panaszkodókat is, a hőzöngőket is, és kimennek az otthontalanságba. Mivelhogy nem jutott másutt hely a számukra. Bevackolják magukat egymás lelkébe, betakaróznak a szegénységükkel, s nem nosztalgiáznak párnákról. Egy pillanatra elmosolyodnak a bent maradtakon, a földszinten helyet kapókon, akik a valóságosnál nagyobb szobát hazudnak maguknak, s az emeleti lakosztályokat elfoglalókon, akik meg pont fordított irányban, kevesebb négyzetmétereket akarnak másokkal elhitetni.

Majd szívükbe költözik a remény.

Nem kivárnak, hanem várakoznak. Várják a Gyermeket. A megszületőt, a londoni cselédsorból hazajövőt, a munkanélküliség ágyából kikecmergőt, a drog bilincsét cipelőt, a gyermektelen felnőttet, a most eszmélőt, az újabb álarcot cserélőt, a rendeset, a rendetlent, a tékozlót, a zsugorit, az elkutyulódót, a lélekben is hazatérőt, a jövőt.

Azt, akit megmenthetnek, aki megmentheti őket.

Vissza