A magyar kultúra kitüntetettjei

Márai Sándor-díjat vehetett át Tompa Andrea, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, a Színház című folyóirat szerkesztője a 20. századi kisebbségi lét kérdéseinek újszerű és hiteles prózai ábrázolásáért.

    A Csokonai Vitéz Mihály-díj alkotói kategóriájában díjazták Szűcsné Molnár Erzsébetet, a Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola tanárát a táncházmozgalom és a népzenei hagyományok ápolásáért, a népzenész- és énekes-képzés területén végzett tevékenysége elismeréseként, valamint Demarcsek Györgyöt, a nyíregyházi Vásárhelyi László Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettesét néptáncos színpadi előadói tevékenysége, alkotói, néptánc-pedagógusi munkája elismeréseként.

    A Csokonai Vitéz Mihály-díj közösségi kategóriájában az amatőr színjátszás, a színházi nevelés területén hosszú időn át végzett tevékenységükért, közösségformáló-, értékteremtő munkájukért, a fővárosi Ascher Oszkár Színház, a Palócföld népdalainak, népviseletének, néphagyományainak ápolásáért, autentikus megőrzéséért, továbbadásáért a Bogácsi Pávakör, valamint hagyományőrző, közösségteremtő, néptánc oktatói és előadói tevékenységéért a Gencsapáti Hagyományőrző Táncegyüttes.

    Könyvtári Minőségi Díjat kapott a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár kiemelkedő színvonalú innovatív szolgáltatásai, szakmai tevékenysége elismeréseként

    Balog Zoltán az ünnepségen elmondta: "ma van Magyarország és a magyarok nemzeti himnuszának a születésnapja, s erre az ünnepre azért van szükség, hogy újra és újra megünnepeljük azt, ami magától értetődő." Hozzátette: a magyar kultúra nélkül nincs nemzeti tudat, nincs versenyképes magyar tudás, nincs magyar társadalmi szolidaritás, de magyar gazdasági eredmények sincsenek.

    A miniszter kiemelte: a magyar kultúra az alkotók, a közszolgák, az iskolák, a kultúrát őrző és újító közösségek szövetségi rendszere. Ez a szövetség tartja egyben a magyarokat, és ad egy olyan nemzeti minimumot, amin keresztül meg tudjuk egymást érteni. "A kultúra tesz minket emberi lénnyé, és tart meg a mindennapokban" - hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve: "a nemzeti kultúra milliónyi ember egyezsége arról, hogyan értelmezzük, írjuk és mutatjuk be egymásnak a magyar valóságot."

    Mint mondta, a magyar kultúra csak akkor létezik és csak akkor marad meg, ha újra és újra megtaláljuk közös értékeinket. "Csak erős nemzeti kultúrával, szilárd öntudattal rendelkező nemzet tudja elfogadni és befogadni a másik kultúráját." Rámutatott, hogy a kultúra nemzeti, közösségi és személyes ügy is egyben. "A kultúra védőburok, melyen belül felépíthetjük az emberi méltóság  világát."

    Balog Zoltán kitért arra is, hogy 2015-ben a kulturális államtitkárság költségvetése 1,1 milliárd forinttal nő. Mint mondta, fontos nemzetközi programok valósulnak meg Magyarországon: ilyen lesz többek között az Europa Cantat nemzetközi kórusfesztivál Pécsett és a Womex (World Music Expo). A Pesti Vigadó idén ünnepli megnyitásának 150. évfordulóját, amelynek alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia nagyszabású programsorozatot tervezett, külön támogatást adnak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiemelkedő koncertjeire, s idén a megvalósítás szakaszába lép a Liget Budapest Project.

    A magyar kultúra napját - 1989 óta - január 22-én ünneplik, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.