„Egy végrehajtás margójára

… hogy miként kívánja a város adósságának egy részét rendezni, egy budapesti, Andrássy úti székhelyű, de két településsel arrébb Hegyalján – többek között – vendéglátó-ipari kombinátot működtető cég felé. Amikor az ember fia sorban áll vagy sorban ül a végrehajtó fogadónapján, leperegnek előtte életének rövid filmjei, hogy is jutott idáig – írja Egeli Zsolt, az egykori „Cukorváros” alpolgármestere a város honlapján.

Tavaly, tavasszal még minden a legnagyobb rendben volt. Az Állami Számvevőszék a kiadott közlemények szerint mindent a legnagyobb rendben talált, a helyi sajtó ezer decibellel dübörögte: a város vagyona állandóan növekszik, s egy vagyonos város ne legyen kicsinyes, hívja meg apraját-nagyját egy kis pincebulira. A vendégek bizonyára jól érezték magukat, hálás szavak kíséretében szorongatták a meghívó polgármesteri hivatal illetékeseinek kezeit, s tán még össze is kacsintottak, tudjuk a dolgunkat októberben. Fizetni viszont elfelejtettek, melyre a nagylelkű vendéglátó ősszel jött rá, s első dolga volt – felszólítás nélkül – fizetési meghagyásos eljárást indítani a hivatal ellen.

A város irattárából hogy, hogy-nem eltűnt az írásbeli megrendelők egy része, s így már nem lehetett név szerint beazonosítani a gáláns meghívókat. Fizetni viszont kellett, hisz 13 vendég esetén mindent szabályosan ’lepapíroztak’, további 40 főre viszont vitatni volt kénytelen a hivatal a kötelezettség fennálltát. S láss csodát, ez utóbbi részre vonatkozóan az eljárás megszűnt, a gáláns vendéglátó inkább lenyelte a veszteséget.

A munkabérek, a féltucat lízingelt személygépkocsi, stb. költségeinek kiizzadása után, a cafetéria helyett a város is rendezte a tőkére vonatkozó fizetési kötelezettségét. Ám ez nem hatotta meg a szíves vendéglátót, úgy tett, mint aki nem kapott semmit, hozzávágva még az állítólagos tőketartozás 2/3-át kitevő költségeket – megindíttatta a végrehajtási eljárást. Ekkor is megfeledkezve egy ilyenkor szokásos fizetési felszólításról. Ki tudja, ki mulasztott – az ügyvezető, az ügyvéd vagy éppen az volt a cél, hogy megalázzák Szerencs város első emberét? Álljon csak a sorba! Magyarázza a bizonyítványát, de nehogy visszafelé mutogasson, hisz ő azt ígérte, hogy a kormány segítségével rendezi a város zilált pénzügyi helyzetét, bármely okból állt is elő. Azok pedig, akik ennek a helyzetnek a nagy részét előidézték, most épp a bíróságon követelik jogos vagy jogosnak vélt jussukat. Felbonthatatlan szerződések, különleges előnyök, 4 évenként megújuló, inflációt követő garantált szolgáltatási szerződések, egyoldalú tájékoztatás, felelőtlen kötelezettség-vállalások mind-mind belefértek a város kifogástalan „gazdálkodásába”.

Talán ilyesmi gondolatok kavarogtak volna Koncz Ferenc fejében, amikor csörgött a telefonja s az 1,0 mrd Ft-os kötvényt lejegyző OTP Nyrt. emberei, ugyanarra a csütörtöki napra jelezték látogatásukat, hisz a város a felvett hitelből még fennmaradt tőkéből fizette vissza ez első törlesztőrészletet, de az évi 100 mFt-os nagyságrendű törlesztési kötelezettségét ez évben már képtelen teljesíteni a város. A bankot nem érdekli, hogy miért költött 150 mFt-ot Szerencs szállítói tartozások kifizetésére CHF alapon, milyen forint alapú hiteleket konvertált át a város vezetése svájci frank alapúvá, miért csak 300 mFt nagyságrend jutott a pályázatok előkészítésére, önerejére - őket csak egy érdekli, hogy 17 év alatt hogyan fogják a ma anyái és gyermekei kamatostól visszafizetni ezt a mai árakon 1,8 mrd Ft-ra becsült kötelezettséget.

Mit tegyünk? Talán ajánljuk fel a banknak vagyonunk egyik ékkövét, a Bajcsy-Zs. utcát, ja előbb ki kellene fizetni azt a 40 mFt-ot, amit a pályázat műszaki tartalma nem fedezett, de gáláns emberek bevállalták. Esetleg kérhetnénk égi segítséget, hiszen a város adózói tavaly őszig mintegy 200 mFt kötelezettséget halmoztak fel, melynek behajtására minimális az esély. A vállalkozások erszényében pedig egyre kevesebb rézkrajcár csörög.

Netán követeljük a Kormánytól, hogy ezt is fizessék ki helyettünk, s minél hangosabban támadunk, majd annál inkább elhisszük, hogy nekünk van igazunk?

Vajon hányszor kell még a polgármesternek a végrehajtó fogadónapján megjelennie?” – Teszi fel a kérdést az alpolgármester.

A város honatyái

- SfL -