A Bizottság javasolja, hogy 2018 a kulturális örökség európai éve legyen

Régészeti lelőhelyek és építészeti műemlékek, középkori várak és néphagyományok éppúgy részei ezen örökségnek, mint a képzőművészetek, és ez az európai kulturális örökség meghatározó része az európai polgárok kollektív tudatának és identitásának. Az unión belüli nemzeti, regionális és helyi változatosság életkortól, társadalmi helyzettől és kultúrától függetlenül kapcsolatteremtésre készteti az embereket. Az európai kulturális örökség helyi szinten elősegítheti a társadalmi kohéziót és integrációt, elsősorban az elhanyagolt területek helyreállításán, a helyhez kötődő munkahelyek teremtésén, valamint a közösségi szellem erősítésén keresztül. Ugyanez európai viszonylatban is igaz, ha európai vagy tengerentúli látogatók megismerkednek a clunyi apátsággal Franciaországban, Spanyolországban megnézik az aragón királyi levéltárat vagy Lengyelországban a régi gdański hajógyárat.

Mindezek miatt gondolja úgy a Bizottság, hogy a kulturális örökség megérdemel egy neki szentelt évet 2018-ban, különös tekintettel arra, hogy egyes konfliktusövezetekben a világkultúra részét képező emlékek vannak veszélyben vagy kerülnek szándékos megsemmisítésre. Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos így nyilatkozott: „Kulturális örökségünk nem csupán a múltunk lenyomata, hanem a jövőnk záloga is. A kulturális örökség európai éve alkalmat fog adni arra, hogy tudatosítsuk a kulturális örökség társadalmi és gazdasági jelentőségét, és előtérbe helyezzük az e területen elért kiváló európai eredményeket. Arra kérem az Európai Parlamentet és Tanácsot, hogy támogassa javaslatunkat, és vonja be az érdekelteket is annak érdekében, hogy ez az év sikeres legyen.”

Mindemellett a kulturális örökség gazdasági jelentősége is számottevő. Az európai kulturális örökség ágazatában közvetlenül alkalmazott munkavállalók száma meghaladja a 300 ezret, a kulturális örökséggel közvetetten összefüggő állások száma pedig 7,8 millióra tehető; ezek idegenforgalmi, építőipari, valamint a kapcsolódó területeken, például a közlekedésben, a tolmácsolásban, a karbantartásban és a biztonság területén létrejövő munkahelyek. 2011-ben Franciaországban a kulturális örökség 8,1 milliárd € értékű forgalmat teremtett a múzeumok, történelmi emlékhelyek, nevezetes épületek és látványosságok működtetése, továbbá a könyvtári-levéltári szolgáltatások révén.

2018-ban a kulturális örökség európai éve lehetőséget kínál arra, hogy felhívjuk a figyelmet az európai kultúra jelentőségére, valamint az EU-nak a megőrzés, a digitalizáció, az infrastruktúra, a kutatás és a képzés területén játszott szerepére, hogy csak néhányat említsünk az uniós programok, például a Kreatív Európa keretében támogatott tevékenységek közül. Európa-szerte események szervezésére, tájékoztató, oktatási és tudatosító kampányok megrendezésére kerül majd sor. Az év során válaszokat kereshetünk a csökkenő kulturális költségvetések, a hagyományos kulturális események gyengülő látogatottsága, az örökségi helyszínekre nehezedő környezeti nyomások, a változó értékláncok és a digitális átalakulás jelentette kihívásokra. ‪„A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című közös közleménynek megfelelően a kulturális örökség éve ösztönözni fogja a kulturális örökség megőrzését, ami az EU külpolitikájának egyik fő eleme, és megoldásokat fog keresni a kulturális kincsek konfliktusövezetekben zajló pusztítása, valamint a műtárgyakkal való illegális kereskedelem problémakörére.