A Bizottság találkozót szervezett világnézeti szervezetek részvételével a „Békés egymás mellett élés – egyetértés nélkül is” kérdésének megvitatása céljából.

A mai napon Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke magas szintű találkozón fogadta Európa világnézeti szervezeteinek tizenegy képviselőjét. A hatodik alkalommal megrendezett éves magas szintű találkozó a „Békés egymás mellett élés – egyetértés nélkül is” témájára összpontosult. A találkozó az egyházakkal, vallásokkal és világnézeti szervezetekkel a Lisszaboni Szerződés 17. cikke alapján jelenleg folytatott párbeszéd keretében zajlott.

Frans Timmermans kijelentette: „Rendkívül sokszínű európai társadalmainkban a párbeszéd alapvetően fontos eszköz, amelynek segítségével olyan közösségeket hozhatunk létre, ahol mindenki otthon érezheti magát. Az egymás mellett élés azt jelenti, hogy képesek vagyunk a különbségeink kezelésére - még akkor is, ha a véleményünk alapvetően ütközik. A mai napon itt találkozó világnézeti szervezetek a polgárokkal való kapcsolataiknak köszönhetően segíthetnek bennünket abban, hogy gyakorlati megoldásokat találjunk a társadalmi kihívásokra és feltárjuk, hogy az európai szakpolitikai válaszok miként mozdíthatják előre ezt az ügyet.”

Antonio Tajani, az Európai Parlament társadalmi párbeszédért felelős alelnöke hozzátette: „A vallásokkal és világnézeti szervezetekkel folytatott párbeszéd kulcsfontosságú szerepet játszik az Európai Uniónk központi elemét képező békeprojekt előmozdításában. A párbeszéd létfontosságú a különbségeink megértéséhez; képesnek kell lennünk arra, hogy gyökeres véleménykülönbség esetén is békében éljünk egymás mellett.”

A magas szintű találkozók legfőbb eredményei kiindulási alapot jelentenek majd az uniós alapjogokról szóló, 2015. október 1–2-án megrendezésre kerülő első éves kollokviumhoz. A kollokvium központi témája: „Tolerancia és tisztelet: az antiszemita és iszlámellenes gyűlölet megelőzése és megfékezése Európában”.

A találkozó során megvitatott kérdések közé tartoznak a következők: hogyan növelhetjük az egyének és a közösségek közötti bizalmat; hogyan élhetünk együtt és építhetünk olyan társadalmat, ahol az európai alapértékekhez kötődő valamennyi személy és közösség otthon érezheti magát; valamint hogyan kezelhetjük a sokszínű társadalmon belüli különbségeket.