A magyar nyelv eredetét is kutatták

Az elsősorban ázsiai államokból (Japán, Korea, Törökország, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Mongólia, Üzbegisztán) érkezett vendégek nem csak az irodalmárok szemüvegén keresztül vizsgált világi eseményekre fókuszáltak, de kivesézték azokat a szálakat is, amelyek az ural-altáji nyelvcsalád eredetére vonatkoznak. Sumonyi Zoltán a Magyar PEN Club ügyvezető elnöke elmondta érdeklődésünkre, az esemény résztvevői azok az újgurok képviselői is, akik mintegy húszmillióan vannak a nagyvilágban, ősi kultúrával rendelkeznek, de saját országgal nem, mivel földarabolódtak az idők során. – A résztvevők latolgatják, miként csatlakozik a magyar a fent említett nyelvcsaládhoz – sorolja az elnök – hiszen a magyar nyelv szerkezete alapvetően a finnugorhoz köthető. Ám hasonlítunk az ural-altájihoz is, mert túl azon, hogy nagyon sok szavunk megegyezik, azonos a névírásunk, bizonyos mondatszerkezeteket úgy használnak ők, mint ahogy mi. Az egyik előadó levezette, mintegy négyezer évre nyúlnak vissza azok az alapok, amelyeken közösen álltunk – nyelvi értelemben is. A vándorlások, a más birodalmakkal való keveredések azonban rengeteg változást generáltak. Ma már tolmács kell egymás beszédének megértéséhez, ennek ellenére kijelenthető, hogy nem csak nyelvi, de (olykor) genetikai rokonság is kimutatható az ural-altáji nyelvcsaládhoz tartozók között – mondta portálunknak Sumonyi Zoltán. A Hollóköi Mihály Pincészet konferenciatermében szinkrontolmácsok segítették a megjelentek tanácskozását, ugyanitt hallgathatták, nézhették meg Gryllus Dániel műsoros estjét, illetve időt szakítottak arra, hogy ellátogassanak Széphalomba, a Magyar Nyelv Múzeumába.

- SfL -