Az új Alkotmányt ünnepelték Miskolcon

Dr. Mengyi Roland: Európa legmodernebb Alaptörvénye lett jogrendünk alapja

Húsvét hétfőjén, azaz április 25-én Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január elsején lép hatályba. Az új Alkotmány tiszteletére a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ünnepséget rendezett, hogy a megye különböző pontjairól érkezett vendégekkel, érdeklődőkkel együtt ünnepeljék Magyarország új Alaptörvényét.  A tömeg egyszerre némult el, amikor felcsendültek a fanfárok jelezve az ünnepség kezdetét. A kazincbarcikai Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézet diákjai kalotaszegi illetve szatmári verbunkkal és csárdással szórakoztatták a vendégeket.  

A jelennek szól, a jövőbe mutat

Az esemény folytatásaként Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében méltatta Magyarország új Alkotmányát.
- A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnökeként, országgyűlési képviselőként és Magyarország állampolgáraként is nagyon nagy örömöt érzek, hogy együtt ünnepelhetjük hazánk új alaptörvényét, itt, Borsod megyében. A hangsúly számomra a közös ünneplésen van. Közös ünnepeink legtöbbször a múltat dicsérik. Történelmünk egy-egy sorsfordító pillanatára emlékeztetnek, hogy újra és újra átéljük a mindent eldöntő eseményeket.

Ez a mostani alkalom viszont egészen más. A lényegi különbség az, hogy a mai ünnepség, amellyel Magyarország új Alaptörvénye előtt tisztelgünk a múltból táplálkozik ugyan, de a jelennek szól és határozottan a jövőbe mutat. Az új Alaptörvény nemzeti értékeinkből nemzeti érdekeinkből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek. Az új alaptörvényünk az Európai Unió alapjogi kartájára épít. Tovább lép ugyanakkor abban a tekintetben, hogy magába foglalja az egyén, családjával és közösségével szembeni felelősségét és kötelezettségeit.

Ha elolvassák a kézhez kapott Nemzeti Hitvallásunk szövegét, vagy magát az alaptörvényt, sorokat és betűket láthatnak. Azt látják, hogy a Magyar Kormány, amely elkötelezett az ország sorsa iránt, papírra vetette társadalmunk, közösségeink működésének kereteit. Régen az ilyen nagyjelentőségű mondatokat kőbe vésték.  Talán most még nem is látjuk, hogy ezek a lefektetett sorok, leírt betűk, mennyi lehetőséget rejtenek magukban közös jövőnkre nézve, és számos eddig megoldatlan kérdésre adnak választ. Talán nem is értjük még, hogy ezeknek a soroknak milyen mélyreható üzenetük van, és mint ilyen, maradandó.  Mondják, hogy a kimondott szónak becsülete van. Jó, ha ezzel újkori történelmünk szereplői, politikai elitje és minden állampolgár tisztában van, mert ez így van akkor is, ha egyesek manipulációra, mások és önmaguk meghazudtolására, félrevezetésére használják.  A kimondott szónak akkor is becsülete van. Legfeljebb az veszíti el, aki nem él, hanem visszaél a kimondott szó hatalmával.

Az új Alkotmányunk az új Alaptörvényünk soraira tekintve azt mondhatjuk, a leírt szónak is becsülete van. Olyan becsülete, amelyet lényegi változás nélkül adhatunk tovább azoknak a nemzedékeknek, amelyek a demokrácia, a nemzet, a család, a hit, és megbecsülés fogalmai köré szervezik életüket. Az új Alaptörvény lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét. Európa legmodernebb Alaptörvénye lett jogrendünk alapja.  Mind ez önmagába véve nem elég.  Mint minden, úgy az Alaptörvény kijelentései is tettekben, cselekedetükben nyerik el értelmüket. A cselekedetek, a tettek, a döntések, amelyek az új Alkotmánnyal kezdődnek mostantól számítanak, mert a munka java csak most kezdődik el az országgyűlésünkben.  Ez olyan munka lesz, amely az Alaptörvényre támaszkodva állítja hazánkat fejlődő pályára. Mindent, mindent megteszünk azért, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye felelősséggel kivegye részét a munkából és, hogy megyénk az újra naggyá váló hazánk zászlós hajója legyen. – fejezte be gondolatait Dr. Mengyi Roland.

Egy új fejezet kezdete

A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Demeter Ervin a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja is, aki nemzeti Himnuszunk megszületésére emlékezett.  -  Az Alkotmányunk első sorát adó Himnusz korát és miliőjét azért érdemes felidéznünk, mert az fontos üzeneteket hordoz számunkra is. A történelemből vett példa számos tanulsággal szolgál és jó néhány hasonlóságot is mutat. „Isten, áld meg a magyart” Így kezdődik Magyarország új Alkotmánya, amelyet néhány napja fogadott el az országgyűlés és hirdetett ki Húsvét hétfőjén a köztársasági elnök.  Az új Alkotmányunk szimbolikusan is lezárja a múltat, és új fejezetet nyit Magyarország történelmében.  Az új Alaptörvény a múltat, a jelent, és a jövőt is átfogja, hiszen a történelmi Alkotmányunk értékeire alapozva a jövő építésére szólít fel, és biztosítja is ennek lehetőségeit. Az Alkotmány, lezár egy húsz éves fejezetet Magyarország történetében, amely bizonytalan sajnos sok esetben céltalan, sikertelen is volt és új fejezetet kezd, mely reményeink szerint egy összetartó, sikeres, és öntudatos Magyarországé – fejezte be beszédét Demeter Ervin. Az ünnepi műsor során a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a nemzetre, amelynek új Alaptörvénye született.  

Palánki Ferenc az Egri Főegyházmegye segédpüspöke

Krisztus, mint minden emberi közösség alaptörvényében a szeretet parancsát határozta meg. Azt szeretném majd látni,és erre nagyon kíváncsi vagyok, hogy ebben az új Alaptörvényben ez előbukkan és e szerint épül majd az ország. Ez a kis közösség akkor lesz emberhez, Istenhez méltó. Soha nem szabad elfelejtenünk azt, hogy amikor az e világi országunkat építjük, akkor Isten országát is építjük. Mert, hogy mi úgy imádkozunk, hogy jöjjön el a te országod és nem úgy, hogy jöjjön el az én országom.

Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus kinevezett püspöke

Nagy örömmel fogadtam az új Alkotmányunkat. Bár még nem olvastam el végig, de azért bele-bele néztem. Fontosnak tartom megjeleníteni a magyar történelmi múltat, a közjogi hagyományokat és az alkotmányosság hagyományait. Hangsúlyt kell adni a kereszténységnek. Úgy gondolom jó dolog, hogy a szabadság eszme gondolata utal a szabadságküzdelmeinkre a közjogi hagyományok körében pedig a Szent Koronára. Úgy gondolom, az új Alaptörvényt mindenki magáénak érezheti.

Kanyok Attila Tiszaújváros

Úgy érzem az Alkotmány aláírása nem pusztán az országgyűlés ünnepe, nem pusztán a 2/3-os többség ünnepe, hanem egész Magyarországé. Ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyéé is.  Természetesen mivel Tiszaújváros a megye része így Tiszaújvárosé is.  Azt is látjuk, hogy nem csak mi hétköznapi emberek, hanem maga az egyház is leteszi a voksát az új alkotmány mellett.  Hétköznapi polgárként úgy látom, az új alkotmány minden igényt kielégít.  Nekem rendkívül fontos az, hogy megkérdeztek, mert az elmúlt évekre az volt a jellemző, hogy semmiben nem kérték ki az állampolgárok véleményét. Hosszú ideje ez a kormány az, aki hajlandó és képes is megkérdezni az embereket arról, hogyan végezze a munkáját és fogadja is a kritikákat. Ezzel úgy érzem részesévé váltam az alkotmánynak.

Németh Gyula, polgármester – Borsodszentgyörgy

Az új Alkotmányt rendkívül fontosnak tartom annál is inkább, mert olyan kérdésekhez nyúl hozzá, ami eddig kimaradt az alaptörvényből.  Nem véletlenül mondta elnök úr, hogy Európa legkorszerűbb alkotmánya a miénk, hiszen lehetőséget ad arra, hogy a törvényekkel kiegészítve rendet tegyen az országban.  Azt gondolom, hogy minden magyar érzésű ember örül ennek. Igyekeztem mindent félre tenni, hogy ma itt tudjak lenni. Ez fontos nekem. Lelkiismeret furdalásom lett volna, ha nem vagyok itt.

Nikitáné Újóvári Erzsébet, pedagógus – Miskolc

El kell köszönnünk a múlttól és el kell engednünk nagyon sok olyan dolgot, amely már nem időszerű.  Meg kell keresnünk az új utakat, és el kell felejtünk a sok rosszat. Számomra nagyon pozitív, hogy sok olyan elem került be az Alaptörvénybe, ami már nagyon kellett. Én azt a hasonlatot szoktam használni, hogy olyan ez, mint egy cipő, amit már régóta hordunk. Sokszor elvittük a cipészhez, toldották, foltozták, de eljön az az idő, amikor újat kell venni. Bízom az új Alkotmányban, figyelem a napi politikát, és ha már nem is az én jövőm, de a gyerekeimé talán jobb lesz.

Fodorné Nagy Katalin, főigazgató – Szociális és Gyermekvédelmi Központ

Számomra az új Alaptörvény több egyszerű dokumentumnál, szövegnél. Úgy vélem, ennek megszületésével valóban új fejezet kezdődött Magyarország történetében. Meglátásom szerint nagyon fontos, hogy az Alaptörvény nem csak a jogalkotásban résztvevők, és a politikai elit számára mutat irányt, hanem az egyes ember, a családok számára is keretet ad. Az ünnepségen is elhangzott, hogy Európa legmodernebb Alaptörvénye lett jogrendünk alapja. Úgy látom, ezen is túlmutat az, hogy morális értelemben fektet le alapokat. Olyan fogalmak köré szervezi az életünket, mint a hűség, a szeretet, az összetartozás. Ezek beépítése a Nemzeti Hitvallás szövegébe több puszta gesztusnál, új értelmet ad ezeknek a fogalmaknak, és tudom, hogy nagy jelentősége van a családok számára is.

F. Bacsó Bea