Eredményes volt a kamarai ciklus

– Közeledik november 3-a, az agrárkamarai választások időpontja. Ez az időszak alkalmat ad a számvetésre, az elmúlt öt év áttekintésére. Arra kérjük, emelje ki a NAK megalakulása óta eltelt időszak legfontosabb eseményeit, eredményeit.

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megalakulása óta több területen is jelentős eredményeket ért el. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az egész országra kiterjedő, 650 fős falugazdász-hálózat aktív közreműködése révén az utóbbi években közel 1000 milliárd forint támogatáshoz jutottak a gazdálkodók. Segítségükkel az egységes kérelmek benyújtása is gördülékenyen zajlott, minden évben a kérelmek közel ¾-ét a falugazdászok nyújtották be. A falugazdászok közreműködnek az őstermelői igazolványok kiállításában, az ügyintézés ingyenessé tételével összesen mintegy 1 milliárd forint kiadás alól mentesítettük az őstermelőket. Fontos szerepet játszottunk az áfacsökkentésben. Tagjaink érdekeiket felismerve már 2014-ben javasoltuk az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklését. Évente mintegy kétszáz jogszabályt véleményez a köztestület, továbbá sokat maga kezdeményez. Néhány példát kiragadva: aktív kamarai részvétellel pontosultak az őstermelői tevékenység feltételei, de ilyen volt a permetezőgépek éves kötelező felülvizsgálatára vonatkozó szabályozás módosítása is. A pályázatoknál is hangsúlyos a kamara szerepe. A szakmai igazgatóságok folyamatosan, tevékenyen részt vettek a különböző pályázatokat előkészítő munkacsoportokban, így is képviselve a tagság érdekeit.

/b-j/: Taskó József, a NAK B.-A.-Z. megyei elnöke és Tarr Zoltán, a NAK B.-A.-Z. megyei igazgatója

– Az uniós pályázatok lehívása a gazdálkodók és élelmiszeripari vállalkozók számára a fejlődést, a továbblépést segítik. Utóbbiak számára milyen lehetőségeket kínálnak a pályázatok?

– Érdemi előrelépést jelent, hogy a Vidékfejlesztési Programban 200 milliárd forint áll a mikro- és kisvállalkozások rendelkezésére, a gazdaságfejlesztési keretből pedig – kamarai közbenjárásnak is köszönhetően – az eredetileg tervezett több mint dupláját, 100 milliárd forintot különített el a kormány a közepes élelmiszeripari vállalkozások beruházásaira. Ugyanakkor maradt még bőven tennivaló: egyebek közt meg kell találni a módját annak, hogy a nagyvállalatok beruházásait is jobban lehessen támogatni. Jól működő élelmiszeripar nélkül ugyanis a termékpályák sem működhetnek jól. A hazai forrású nagyvállalati beruházási támogatás program 2015-ben indult. A több éven át tartó projekteket figyelembe véve 24,3 milliárd forintnyi támogatásra vállalt az NGM kötelezettséget, ebből 8,7 milliárd forint kötődik élelmiszeripari vállalkozásokhoz.

Három éve töretlen siker a Magyarok Kenyere Program

– Milyen szolgáltatásokkal állnak a tagság rendelkezésére?

– Az eredmények közé tartozik a kamarai szolgáltatások fejlesztése is. Például az elmúlt időszakban kibővült az internetes piackereső, 55 ezer hektárra készült tápanyag-gazdálkodási terv, továbbá gazdálkodási napló kitöltését segítő programmal is a gazdák rendelkezésére áll. A nemrégiben továbbfejlesztett NAK növényvédelmi portálon pedig tavaly több mint 11 ezer növényvédelmi bejegyzés segítette a gazdálkodók munkáját. Az idei év elején indult el a telekommunikációs szolgáltatás, a BirtOKOS, ami többféle tarifacsomagot kínál. A kamara biztosításközvetítési szolgáltatása segítségével pedig jelenleg előnyös növény-,géptörés- és mezőgazdasági vagyonbiztosítás érhető el. Villamosenergia-beszerzéssel kapcsolatos tender is indult, melynek eredményeként a kamarai tagok alacsonyabb áron és kedvezőbb szerződéses feltételekkel juthatnak villamos-energiához. Ugyanezt földgáz esetében is tervezzük.

– Milyen konkrét tervek megvalósításán dolgoznak megyénkben?

– Jelentős lépés lesz nemcsak a gazdálkodók, hanem a lakosság szempontjából is a jégkár-mérséklő rendszer. Minden esztendőben az éves kamarai tagdíjbevétel 10-szeresét, 50 milliárd forint kárt lehet megelőzni a rendszerrel. A tervek szerint 2018 májusában induló rendszer a gazdáknak egy plusz forintjába sem kerül: a kivitelezés legnagyobb részt a Vidékfejlesztési Programban biztosított 1,8 milliárd forintos pályázati forrásból, a működtetetés pedig a kárenyhítési alapból történik majd. Az Európai Unió ugyanis elfogadta az érvelésünket, így nem csak kárenyhítésre, hanem megelőzésre is fel tudjuk használni az alapot. A MAGOSZ kezdeményezésére munkacsoportot hívtunk életre az Államkincstár, a Miniszterelnökség és a Földművelésügyi Minisztérium részvételével, hogy felszámoljuk azokat az adminisztratív problémákat, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik a kifizetéseket. Ezen kívül természetesen további lehetőségeket is vizsgálunk a támogatás kifizetésének felgyorsítása érdekében. A munkacsoport tevékenységének eredményeképp idén minden eddiginél nagyobb előleget fizet ki az Államkincstár a gazdálkodóknak.

/fotók: Kulcs Magazin/