Ezrek a régiségvásáron

A szokásosnál több volt az érdeklődő, ami már abból is kiderült, hogy alig lehetett a belvárosban parkolni. A vásáros felhozatal viszont a szokásos.  Lehet, hogy a véletlen műve, de úgy tűnt, hogy most jóval több porcelán, üveg csecsebecsét hoztak ki az árusok a téli rendezvényeknél.  Érdekesség volt a mini könyvek (gyufásdoboznyi méret)  gyűjteménye.

A tudósító meglátása, hogy nem a méret a lényeg, vagyis valahol határt kellene húzni, mert az árusok egy részének a portékája úgy néz ki, mintha valamelyik falu szemétdombján guberálták volna, csak letörölték, kifényesítették. Nem ártana valamilyen minőségi alsó küszöböt szabni...

Jó hangulatban telt a vásár, amihez a napfényen túl a Városháztéren tárogatózó kis srác is hozzá járult. Ezzel az ősi magyar hangszerrel manapság általában csak kurucos megemlékezéseken lehet találkozni, s általában idős bácsik fújják. Ezek szerint van üde kivétel is. A közönség átlag életkora valahol 50 és 60 közt volt. Úgy látszik a régi csecse-becsék adás-vétele őket köti le a legjobban, vagy csak ők érnek rá nézelődni, sétálni. Mert a bérháziak napi sétája is letudható nézelődés közben.

Képtár a cikkeh: ide kattintva