Hazafiság, szuverenitás, magyarság

Kezdésként a Kossuth Lajos Általános Iskola udvarán a névadó domborművénél elhelyezték az emlékezés virágait. Koszorúzott Demeter Zoltán, Riz Gábor, dr. Varga László, Gúr Nándor országgyűlési képviselő, a megyei önkormányzat nevében Török Dezső elnök, Bánné dr. Gál Boglárka alelnök, dr. Kovács János főjegyző, a megyei közgyűlés Fidesz frakció nevében Aros János és dr. Csiba Gábor, továbbá számos párt, társadalmi szervezet, önkormányzat képviselője.

Ezt követően az ünneplő közönség átvonult a Kulturális és Szabadidőközpontba. A Himnusz közös eléneklését követően dr. Faragó Péter, Sajószentpéter polgármestere köszöntötte a vendégeket.  Megköszönte, hogy a város együtt ünnepelheti március 15.-ét a megyével. Beszédében felhívta a figyelmet az összefogásra, a szabadság és a függetlenség szeretetére.

Török Dezső nyitotta meg az ünnepi közgyűlést. Petőfi Sándor, Magyar vagyok című költeményét idézve kiemelte, hogy „nagy dolgot vittek véghez őseink 1848 március 15-én is, vértelen forradalommal megdöntötték az abszolutizmust, visszaszerezték a nemzet függetlenségét.” Amit a forradalmárok elértek Pest-Budán, azt az Országgyűlés szentesítette az Áprilisi törvények keretében, a végrehajtás pedig a gróf Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány feladata volt. Lerakták a polgári Magyarország alapjait.

A közgyűlés elnöke emlékeztetett rá, hogy megyénk olyan jeles személyiségeket adott a hazának, mint a történelemkönyvekből jól ismert Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Palóczy Lászlót. Kitért Sajószentpéter szülöttére, Lévay József költőre is, aki  Szemere titkára volt a szabadságharc alatt, majd később Borsod vármegye főjegyzője és alispánja, igaz hazafi. A mára áttérve Török Dezső megjegyezte, hogy a szellemiségéhez hűen dolgoznak megyénk felemelkedéséért.

Demeter Zoltán, a térség országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet.  Emlékeztetett rá, hogy minden nép kap a történelemtől 1-2-3 lehetőséget arra, hogy ne megtűrt, szegény rokonként tekintsenek rá, hanem édes testvérként. Vannak akik tévesen azt mondják, hogy a magyarok csak panaszkodnak és tartják a markukat. Pedig ez nem igaz. Magyarország az Anjouk és a Habsburg birodalomnak is a gazdasági hátországa volt, amely arany termelésben első, ezüst és só bányászatban pedig második volt a kontinensen.  Március 15.-e megértéséhez Kossuth Lajost hívta segítségül, aki kijelentette, hogy nemzeti ügyekben nem lehet pártkülönbség a polgárok közt. A forradalom jellemzője volt a hazafiasság, a szuverenitás és a magyarság. Minden forradalmunk ilyen volt. A magyarság bebizonyította, hogy képes birodalmak ellen lázadni, legyen szó törökről, németről, oroszról, vagy a globalizációról.

Március 15.-e az egész néphez szól, összefogja az embereket. Ezt követően személyes gyerekkori élményeit elmesélve méltatta Petőfi Sándor zsenialitását, aki 26 évesen meghalt, de mégis köztünk van, tovább él a szívekben.

A Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai és a Talán Teátrum működött közre az ünnepi műsorban. A hagyományokat folytatva Török Dezső emléklap adományozásával köszönte meg Sajószentpéter városának a vendéglátást, amelyet a polgármesternek adott át, majd bezárta az ünnepi közgyűlést. A Szózat eléneklését követően az ünnepi megyegyűlés tiszteletére emléktáblát avattak a Kulturális és Sportközpont bejáratnál. A hivatalos programot követően fogadással zárult a rendezvény. Demeter Zoltán pohárköszöntőjében  örömmel nyugtázta, hogy választókörzetének második legnagyobb városával közösen ünnepelt a megye. Kiemelte, hogy minden magyarban ott van a szabadság iránti vágy, illetve szeretünk itt élni, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.