Kohéziós politika a gyakorlatban: a 2007 és 2013 közötti időszak uniós beruházásainak fő eredményei

Egymillió új munkahely, ami az ebben az időszakban az EU-ban újonnan létesült munkahelyek egyharmadának felel meg, és a kohéziós politika keretében befektetett minden euró után további 2,74 euró GDP, ami a becslések szerint 2023-ig további 1 billió euró GDP-megtérülést jelent – ezek a 2007 és 2013 közötti időszak értékelésének fő eredményei

Corina Crețu regionális politikáért felelős biztos így nyilatkozott: „A számok magukért beszélnek – a kohéziós politika működik. Meggyőződésem, hogy szükségünk van erre a politikára, és arra kell törekednünk, hogy 2020 után is ilyen eredményes maradjon. Ezt az értékelést figyelembe kell vennünk, amikor azt kutatjuk, hogy miképpen fokozható e szakpolitika hatékonysága és teljesítménye a 2014 és 2020 közötti időszakban és az azt követő években.”

E szakpolitika valamennyi EU-tagország gazdaságának a javára vált, támogatta őket a nehéz gazdasági időszakban. Az EU növekedési és foglalkoztatási politikájának pilléreként közel 400 000 kkv-nak és startup vállalkozásnak biztosított finanszírozást.

A sokatmondó példák közül kiemelhető, hogy a kohéziós politika segítette:

• Több mint 100 000 új munkahely megteremtését Németországban
• 21 000 induló vállalkozás támogatását Svédországban
• Körülbelül 3900 kutatási projekt támogatását Magyarországon
• Több mint 630 km, nagyrészt a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) részét képező út korszerűsítését Lettországban

A 2007 és 2013 közötti időszak értékeléséből az is kiderül, hogy mely területeken szorul fejlesztésre a szakpolitika:

• Eredményorientáltság és teljesítmény

Az értékelés szerint mind a célokat, mind az eredményeket jobban szem előtt kell tartani. Ezt szolgálta már a 2014 és 2020 közötti időszak reformjában a programonkénti egyedi célkitűzések bevezetése – például munkahelyteremtés, a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése –, valamint néhány jelentős növekedési potenciállal rendelkező téma előtérbe állítása. A 2020 utáni keretek kidolgozásakor központi kérdés, hogyan lehet az egyszerűsítés és a más EU-alapokkal való fokozottabb szinergiák révén még jobban összpontosítani a teljesítményre.

• A pénzügyi eszközök felhasználása

A 2007 és 2013 közötti időszakban az alapokból a pénzügyi eszközök révén lehívott finanszírozás mértéke a 2000 és 2006 közötti időszak 1 milliárd eurójához képest 11,5 milliárd euróra nőtt. A pénzügyi válság nyomán kialakult hitelszűkében ezek az eszközök meghatározó szerepet játszottak a kkv-k finanszírozásában.

Az értékelés ugyanakkor kimutatta, hogy a nem elég részletesen kidolgozott jogi rendelkezések késleltették a végrehajtást, és ezt a helyzetet a végrehajtó szervek idevágó tapasztalathiánya csak súlyosbította. A mostani és a jövőbeni programozási időszakokban a kohéziós politikai programok számára kihívást jelent, hogy a vállalkozásoknak nyújtott támogatáson túl szélesítsék ezeknek az eszközöknek a hatókörét és egyszerűsítsék alkalmazásuk szabályait.

• Fenntartható városfejlesztés

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 2007–2013-as keretének 11%-át, azaz közel 29 milliárd eurót fordítottak városfejlesztésre és szociális infrastrukturális projektekre. Az értékelés kimutatta, hogy ezen a területen az EU-beruházások hatását maximalizálni lehetett volna a városrehabilitációt és a szociális projekteket egyaránt célzó integrált stratégiák kidolgozásával, a helyi érdekelt felek és az alapok kedvezményezettjeinek aktívabb részvételével.

Olyan új urbanisztikai kihívásokkal szembesülve, mint például a migránsok integrálásának szükségessége, a Bizottság a 2014–2020-as programok végrehajtásakor arra törekszik, hogy egyre inkább bevonja a városi érdekelteket – helyi önkormányzatokat, nem kormányzati szervezeteket vagy üzleti partnereket – az EU várospolitikájának kialakításába, akár az uniós városfejlesztési menetrend keretében megvalósuló partnerségek, akár a polgármesterekkel való közvetlen párbeszéd révén.

Háttér-információk

A 2007 és 2013 közötti kohéziós politika keretében megvalósított beruházások értéke összesen 346,5 milliárd euró. Ez az értékelés nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosít, valamint okulásul is szolgál: a levont tanulságok alapján javítani lehet a kohéziós politikát mind a jelenlegi, mind a jövőbeni programozási időszakokra vonatkozóan.

A függetlenség biztosítása érdekében az értékelést külső értékelési szakértők végezték.

Az értékelést 14 tematikus „munkacsomag” alkotja. Az értékelés során több mint 3000 kedvezményezettel és az irányító hatóságok mintegy 1000 alkalmazottjával készült interjú, 530 érdekelt vett részt 10 szemináriumon, 80 szervezet válaszolt egy online konzultáció kérdéseire, és mindegyik munkacsomagot külső szakértők vizsgálták.

 További információk

InfoRegio: A 2007 és 2013 közötti programozási időszakra vonatkozó értékelések

Összefoglaló jelentés: Az ERFA és a Kohéziós Alap 2007–2013-ra vonatkozó utólagos értékelése

A Kohéziós Politika 9 eszköze Európa szolgálatában – 2007–2013 fő eredményei

Az országonkénti tájékoztatók itt érhetők el.