HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Négyszázhuszonöt éves a Vizsolyi Biblia

2015. szeptember 27. (vasárnap) 09:43
 
Szombaton, ünnepi istentiszteleten emlékeztek a magyar reformáció egyik legnagyobb tudósára, a bibliát magyar nyelvre lefordító Károli Gáspár gönci lelkészre, az abaúji Vizsoly református templomában.

Károli Gáspár négyszáz-huszonöt évvel ezelőtt fejezte be a szentírás magyar nyelvre fordítását. A rendezvény fővédnöke Török Dezső a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke volt.

[1_960] 027-vizsoly.JPGA megemlékezésen részt vett Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyház lelkészi elnöke, Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyház püspöke, Dr.Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemlén Megyei kormánymegbízott, Bihi Miklós polgármester, Kovács Zsolt Levente, a vizsolyi református gyülekezet lelkésze, és Károli Gáspár oldalági leszármazottja, a kilencven éves Károli Lászlóné Kovács Ilona.

[4_960] 1.JPG

Fekete Károly püspök igét hirdet

Az évfordulós megemlékezés istentisztelettel kezdődött. Fekete Károly püspök, igehirdetésében kiemelte: a vizsolyi Biblia azért született meg, hogy "legyen a mi népünk körében igaz Isten-ismeret, hogy le ne alacsonyodjunk, hanem felemeltessünk, mert csak az igaz Isten-ismeret védhet meg azoktól a félelmetes erőktől, amik ma is körülöttünk vannak..." Mint mondotta, a vizsolyi templomból egykor ellopták a Károli-bibliát, de visszakerült, mert "az Isten gondoskodik arról, hogy legyenek őrállók..."

[5_960] 2.JPGTörök Dezső a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Elnöke, a rendezvény fővédnöke ünnepi beszéde 

- Legjelentősebb építészeti emlékünk az árpádkorban épített vizsolyi református templom, - amely túlélte a tatárt, a törököt, németet, a szovjeteket és a szocializmust -, felújításra szorult.  A rekonstrukció és a művészettörténeti freskófelújítás, a Károlyi Gáspár Program keretében, a jubileumi évben megvalósult. A program megvalósításával  – Balog miniszter urat idézve - „egyszerre őrizzük a múltat és építünk a jövőnek.” A nemzet nemcsak  földekből, házakból, emberekből áll, hanem lélekből is. Az utak, hidak, házak, gyárak alkotása mellett, a lelkeket is építeni kell. Vizsoly olyan különleges hely, ahol építeni lehet a lelket. A Vizsolyi Biblia  olyan különleges közös kincsünk amely alkalmas erre. Üzenetét minél több nemzettársunkhoz szeretnénk eljuttatni. Ezen törekvésünkhöz a Magyar Nemzeti Bank is hozzájárult egy emlékérem kibocsátásával – mondta Török Dezső ünnepi beszédében.

[6_960] 3.JPGKároli Lászlóné Kovács Ilona, Károli Gáspár oldalági leszármazottja és családja

Kovács Zsolt Levente, a vizsolyi gyülekezet református lelkipásztora külön köszöntötte Károli Gáspár családjának oldalági leszármazottját, a 90 éves Károli Lászlóné Kovács Ilonát, majd felolvasta Balog Zoltán levelét.

[3_960] 4.JPG

Dr.Hörcsik Richard országgyűlési képviselő köszöntötte a gyülekezetet

A reformáció nem egyéb, mint a Bibliában foglalt isteni igének, a kijelentésnek újra és újra való megélése – emlékeztetett az emberi erőforrások minisztere a vizsolyi gyülekezethez írt levelében.
Vizsolyban minden magyarok kincsét őrzik nagy odaadással, a mára már hungarikummá lett első teljes magyar Bibliát. Ez a könyv a legrégibb fennmaradt teljes szövegű magyar nyelvre fordított szentírás - összegez a miniszter.
Károli Gáspár bibliafordítása a magyar nyelv és irodalmi stílus fejlődésének egyik mérföldköve, mai irodalmi nyelvünk megalapozója, olyan alkotás, amely mindnyájunk magyarságtudatának meghatározó eleme. A vizsolyi Biblia ma is isteni szó, a fél évezredes reformációval lett nyilvánvalóvá, hogy az egyház feladata az élet minden viszonylatában hirdetni Isten igéjét – fogalmazott Balog Zoltán.

[7_960] erem.jpgA Magyar Nemzeti Bank az alkalomra emlékérmet bocsátott ki

Károli Gáspár a Biblia magyar nyelve fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el, és 1590. július 20-án fejezték be, ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

[2_960] 028-vizsoly.JPGA hungarikumok sorába ez év januárjában került a vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is szolgálta, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.

Vissza