Novák Henriett: „Mindig nagyot álmodok”

Felvidéki lányból miskolci diák, majd Budapesten az egyik ismert tv sorozat szereplője lettél. Azonban mire megmelegedtél volna a fővárosban már Los Angelesben voltál. Mi hajt a vándorlásra?

Úgy érzed vándorlok? Ami azt illeti 7 éves koromtól színész akartam lenni, és ez a belső késztetés terelt Miskolcra, dráma tagozatos gimnáziumba, majd a továbbtanulás és a sorozat Pestre, s végül Los Angeles, a filmezés fellegvára. Tanulni, tapasztalni, a szakmámban a lehetőségeimhez, kitartásomhoz mérten a legjobban teljesíteni és világot látni.

Mi lesz következő állomás?

Egyelőre úgy érzem Los Angelesben maradok, persze az öt éves tervben benne van az utazás, más kultúrák felfedezése, új tapasztalatok megszerzése. A bázis egyelőre az Angyalok városa.

Milyen szakmai célokkal érkeztél az USA-ba, mit sikerült elérni belőle eddig?

Mindig nagyot álmodok, és nyilván a cél mindezt el is érni. Egyelőre az alapozásnál tartok, az angolom fejlődik, meg van a zöldkártyám, egyre bővítem a kapcsolati rendszerem, színész iskolákba járok. Lassan haladok azon a bizonyos ranglétrán, rövidfilmekben, web sorozatokban szerepelek, és ha minden igaz a napokban írok alá egy ügynökséghez, akik biztosítják, hogy végre sorozatok és filmek meghallgatásain is részt vehessek.

Magyarként milyen Los Angelesben élni?

Los Angeles kozmopolita város, a világ minden tájáról érkeznek ide emberek, s az a ritka, ha valaki itt született és nevelkedett… Nagyon befogadónak tartom az ittenieket. Van egy kis magyar közösség, tartjuk a kapcsolatot, segítünk egymásnak.

Milyen emlékeket őrzöl Miskolcról, mikor jártál itt utoljára?

Miskolcon négy csodálatos évet töltöttem. A Zrínyi Ilona Gimnázium dráma tagozatos diákja voltam és kollégista a Teleki Tehetséggondozó Kollégiumban. Örökre szóló barátságokat kötöttem, s nagyon szerencsés vagyok, mert kívételes tanáraim voltak. Osztályfőnökömnek, Hencz Andreának és dráma tanárnőmnek, Eisner Évának, szakmailag és emberileg is rengeteget köszönhetek.

Sajnos nagyon ritkán jutok el Miskolcra. Ha sikerül hazautaznom, általában Rimaszombaton vagy Pesten tartózkodom. Utoljára öcsémet látogattam meg Miskolcon, az Egyetemvárosban.

A magánéletedről  egy-két újsághírt leszámítva sosem lehetett olvasni. Kivételesen mit tudhatunk meg erről?

A magánéletem köszöni szépen jól van. Lehet, ez a mondat szemtelenre sikeredett!- zárta a beszélgetést huncut mosoly kíséretében Novák Henriett.

Csontos László