HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
portré

"Persze, én meg Kossut Lajos" - Sokan egyszerűen nem hiszik, hogy Petőfi Sándor vagyok

2007. március 1. (csütörtök) 11:52
 
Ha március 15-e, akkor elsőre általában a márciusi ifjak – Petőfi, Vasvári, Jókai – jutnak az emberek eszébe. Dr. Petőfi Sándor miskolci ügyvéddel arról beszélgettünk, milyen is manapság Petőfi Sándorként élni?

„Petőfi Sándor” – mutatkozik be az ajtóban mosolyogva, majd betessékel minket belvárosszéli irodájába. Puritán berendezés, sehol egy Petőfi-kép. Az íróasztal mellett, a falon Szinyei Merse Pál Majálisa hoz egy kis színt, vidámságot a szobába.


▶ Hogyan viszonyult a nevéhez gyerekkorában, mikor tudatosult önben, ki is volt Petőfi Sándor? - vágunk egyből a közepébe.

– Először negatív élmények értek az iskolában, a diákok csúfolódtak. Tudja, a gyerekek olykor kegyetlenek, s lereagálják, ha valaki valamiben lényegesen eltér az átlagtól. Ez volt az alsó tagozatban, aztán jött a felső. Magyarból és történelemből, amikor eljutottunk Petőfiig, akkor természetesen ki más feleljen, mint én? Oda kellett figyelnem, hogy ötösre tudjam a leckét.

▶ Annyi előnye legalább volt, hogy tudta, mikor fog felelni…

– Igen. Ha feleltem Petőfiből, akkor nyilván Arany Jánosnál nem én következtem…

▶ Édesapja is Petőfi Sándor?

– Nem, László, de volt jó pár Sándor a családban. A nagybátyám is Petőfi Sándor, és az ’50-es években ezt nem vették túl jó néven, hiszen Petőfi mégiscsak a szabadság jelképe volt, ezért kénytelen volt felvenni a János nevet, a Sándort, meg S-sé degradálva Petőfi S. János lett. Ausztrián keresztül disszidált, Svédországba került, de végül Németországban kötött ki. A bielefeldi egyetem rektora volt, aztán a torinói egyetemen, Olaszországban tanított (Petőfi S. János nemzetközi hírű nyelvész, több egyetem díszdoktora, több mint 600, többségében jelentős nemzetközi kiadványban jelent meg publikációja, az elmúlt évben jelölték a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjának, tehát tevékenysége közel áll az első Petőfi Sándoréhoz – a szerző).

▶ Mi tudható a családról, hogyan lettek Petőfik?

– Rákosligetre való a család, 1882-ben vettük fel a Petőfi nevet, az eredeti Petróczy volt.

▶ Eddig csupa negatívumot említett. Azért pozitív atások is érik, mint Petőfit?

– Most ügyvédként élvezem az előnyét. Biztos, hogy megjegyzik a nevemet, nem kell különösebb magyarázkodás.

▶ Gondolom, azért amikor bemutatkozik, van csodálkozás…

– Rácsodálkozás mindig volt. Az első kérdés pedig az, hogy van-e valami közöm a költőhöz? Egyszer egy magyartanárral volt dolgom, mikor felhívtam és bemutatkoztam, dühösen kifakadt: „persze, én meg Kossuth Lajos! Nem vagyok vicces hangulatban” – mondta, és lerakta a telefont. Később visszahívott, és bocsánatot kért. Ügyfelem is lett. De előfordul az is, hogy egyszerűen nem hiszik el, hogy Petőfi Sándor vagyok…

▶ A családjában öröklődik ez a névpárosítás?

– Négy és fél éves a fiam, Soma a keresztneve. Nem fogják ezért gúnyolni, meg egyébként is a Sándor kicsit rideg. A Soma modern, mondhatnám trendi.

▶ Ismerősei között vannak, akik Önhöz hasonlóan történelmi névvel élnek?

– Igen, a szomszédban lakott Dobó István. Nem éppen vitézi termettel, és ismertem egy Toldi Miklóst is.

▶ Március 15-e mennyire különleges ünnep Önnek?

– A név kötelez! Ez számomra kokárdás ünnep, most is feltűzöm majd, de a Kossuth térre nem megyünk…

Vissza