Tények és adatok az európai parlamenti választásokról

A választási folyamat gyakorlati részleteiről a nemzeti jogszabályok rendelkeznek, így az eljárást minden tagállam saját hatáskörben bonyolítja. Egyes tagállamokban például május 23-án szavaznak, máshol 24-én vagy 26-án; egyes országokban kötelező a részvétel, és a választási alsó korhatár és a bejutási küszöb is államonként eltérő. Itt olvashat a nemzeti szabályzásról.

A tagállami szavazási szabályokkal, a választókerületekkel és jelöltekkel kapcsolatos, többek között a külföldi szavazás módjáról is szóló információ a Parlament választási weboldalán található.

A Parlament összetétele, 1979-2019

Az EP kutatószolgálatának részletes összefoglalója a közvetlen választások 1979. júniusi bevezetésétől kezdve az Európai Parlamentre vonatkozó főbb tényeket és adatokat ismerteti a nyolc korábbi parlamenti ciklusra vonatkozóan. Ezen az oldalon ábrákat, grafikonokat és számadatokat találhat:

• az Európai Parlament jelenlegi és múltbeli összetételéről,
• a Parlamentben képviselt pártok számának növekedéséről és a képviselőcsoportoknál történt változásokról,
• a női EP-képviselők számának növekedéséről,
• az egyes tagállamok parlamenti választási rendszereiről,
• az európai választásokon mért részvételi arányokról a nemzeti választásokkal összehasonlítva,
• a Parlament éves költségeiről más parlamentek költségeivel összehasonlítva,
• a Parlament fő irányító testületeinek összetételéről, valamint
• a 2009 és 2018 közötti jogalkotási és nem jogalkotási munkáról szóló statisztikákról.

Az egyes ábrákat az EP kutatószolgálat weboldalán (a Szabadság, biztonság és igazság témájával kapcsolatos grafikák közül) lehet letölteni.

A Parlament jövőbeni összetétele

A brexitet követően az EP-képviselők száma 705-re csökken. Ha az Egyesült Királyság július másodikán még az Európai Unió tagja, akkor a Parlament az ország kilépéséig a jelenlegi létszámmal (751 képviselővel) működik.