Tiszta energia minden európainak

A Bizottság ismertette azt az intézkedéscsomagját, amelynek célja a tiszta energiákra való átállás következtében megváltozott globális energiapiacon is biztosítani az Európai Unió versenyképességét.

A Bizottság szerint az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a tiszta energiaforrások használatára való átállásban, nem csak alkalmazkodnia kell ahhoz. Ennek jegyében vállalta az EU, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, az uniós gazdaság korszerűsítését tartva szem előtt annak érdekében, hogy minden európai polgár élvezhesse a munkahelyteremtés és a növekedés eredményeit. Az ismertetett javaslatoknak három fő céljuk van: előtérbe helyezni az energiahatékonyságot; világszinten vezető szerephez jutni a megújuló energiák terén; illetve méltányos feltételeket biztosítani a fogyasztóknak. 

A jövő energiapiacain a fogyasztók is aktív és központi szerephez jutnak. A jövőben az egész EU-ban szeretnénk nagyobb kínálatot biztosítani számukra, elérhetővé tenni az energiaárak megbízható összehasonlítását nyújtó eszközöket, és lehetővé tenni, hogy saját használatra és eladásra elektromos áramot állítsanak elő. A fokozott átláthatóság és a jobb szabályozás nagyobb teret enged a civil társadalomnak az energiarendszerekben való részvételre és az árjelzésekre való reagálásra. Emellett a csomag több olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók védelmét szolgálják.

A Bizottság energiaunióért felelős alelnöke, Maroš Šefčovič kijelentette: „A ma ismertetett intézkedéscsomag a gazdaság korszerűsítése révén jelentős lökést fog adni a tiszta energiákra való átállásnak. Miután az elmúlt években vezető szerepet vállalt az éghajlatpolitika terén, Európa most példát mutat a fenntartható munkahelyek, növekedés és beruházások megvalósításában is. A mai javaslatokban a környezetbarát energiához kapcsolódó valamennyi ágazat érintett: közülük elég megemlíteni a kutatás-fejlesztést, az oktatást, az épületgazdálkodást, az ipart, a közlekedést, vagy éppen a digitális és a pénzügyi ágazatot. Ezek az intézkedések minden európai polgárnak és vállalkozásnak biztosítják a tiszta energiákra való átállásban rejlő lehetőségek kiaknázását.”

Miguel Arias Cañete, az éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztos hangsúlyozta: „Javaslataink erőteljes piaci lökést adnak az új technológiáknak, kedvező feltételeket teremtenek a beruházók számára, növelik a fogyasztók mozgásterét, javítják az energiapiacok működését és segítenek az éghajlatpolitikai célok teljesítésében. Személy szerint különösen büszke vagyok a kötelező 30%-os energiahatékonysági cél bevezetésére, mivel ez egyszerre csökkenti majd az energiaimport-függőséget, teremt új munkahelyeket és csökkenti a kibocsátásokat. Európa a tiszta energiák forradalmának küszöbén áll. És ahogy Párizs is megmutatta, egyesült erővel sikerre tudjuk vinni ezt a forradalmat. A mostani javaslatokkal a Bizottság szabad utat ad a versenyképesebb, korszerű és tisztább energiarendszereknek. Számítunk az Európai Parlament és a tagállamok együttműködésére abban, hogy ez valósággá válhasson.”

A „Tiszta energia minden európainak” bizottsági javaslatokkal azt szeretnék alátámasztani, hogy a tiszta energiaforrások használatára való átállás a jövőbeni növekedés legfontosabb színtere, az okos befektetések helye. 2015-ben a tiszta energiákba világszinten több mint 300 milliárd eurót ruháztak be. Az EU ideális helyzetben van ahhoz, hogy kutatási, fejlesztési és innovációs szakpolitikái segítségével ipari lehetőségként aknázza ki ezt az átállást. Ha 2021-től kezdve évente akár 177 milliárd euró köz- és magánberuházást sikerül mozgósítani, ez a csomag a GDP 1%-os növekedését eredményezhetné egy évtizeden át, és 900 000 új munkahelyet hozhat létre.

A „Tiszta energia minden európainak” jogalkotási javaslatcsomag az energiahatékonyság, a megújuló energiák, a villamosenergia-piac kialakítása, a villamosenergia-ellátás biztonsága és az energiaunió kormányzása kérdéseivel foglalkozik. Emellett a Bizottság új irányt határoz meg a környezetbarát tervezésben, valamint stratégiát javasol az összekapcsolt és automatizált mobilitás számára.

A csomag egyes elemei a tiszta energiaforrásokkal kapcsolatos innováció felgyorsításával és az európai épületek felújításával foglalkoznak. Tartalmaz a köz- és magánberuházások mozgósítására, az uniós ipar versenyképesebbé tételére, illetve a tiszta energiákra való átállás társadalmi hatásainak mérséklésére hivatott intézkedéseket is. Keressük a lehetőségeket arra, hogy az EU miként erősítheti meg vezető pozícióját a tiszta energiákat alkalmazó technológiák terén, és segíthet a harmadik országoknak szakpolitikai céljaik elérésében.

 Háttér-információk

2014 októberében az Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet, amely azt az egész gazdaságra kiterjedő, markáns belső célt tűzte ki, hogy 2030-ig legalább 40 %-kal csökkenti az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A párizsi megállapodás uniós megközelítést igényel. Az Európai Tanács által elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret végrehajtása prioritást élvez a párizsi megállapodás nyomonkövetése során.

Az EU most a szakpolitikák és eszközök széles és egymást erősítő tárháza révén megszilárdítja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásnak kedvező környezetet az energiaunióra vonatkozó stratégia keretében, amely a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság 10 prioritásainak egyike.

A Bizottság már előterjesztette azokat a kulcsfontosságú javaslatokat, amelyek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ra elérendő csökkentéséhez szükségesek. 2015-ben javaslatot tett az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) átalakítására, hogy az energiaipar és az energiaigényes iparágak is megvalósítsák a kibocsátások szükséges mértékű visszaszorítását. 2016 nyarán a Bizottság olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek az európai gazdaság további fontos ágazataiban gyorsíthatnák meg a karbonszegény gazdaságra való átállást. Az ismertetett, a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos javaslatok teljessé teszik a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret megvalósítását célzó uniós eszköztárat.

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2015 és 2016 folyamán előterjesztett, energiaunióval kapcsolatos bizottsági javaslatok mindegyikét prioritásként kell kezelnie. 

 További információk

A tiszta energiákra vonatkozó intézkedéscsomag dokumentumai

Tájékoztató anyag: Putting energy efficiency first: consuming better, getting cleaner

Tájékoztató anyag: Achieving global leadership in renewable energies

Tájékoztató anyag: Providing a fair deal for consumers

Sajtóközlemény: State aid: final report on sector inquiry into capacity mechanisms

Tájékoztató anyag: State aid: final report on sector inquiry into capacity mechanisms

Az energiaunióra vonatkozó stratégia

Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA)