HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANAJÁNLÓVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Cukorbizottsági tényfeltárás és Szerencs

2012. február 16. (csütörtök) 12:07
 
A cukorgyárak privatizációja, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt, magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottság jelentést nyújtott be az Országgyűlésnek 2011. december 28-án.

A bizottság tagja volt Koncz Ferenc országgyűlési képviselő, szerencsi polgármester, akit arról kérdetünk, a feltárt tények hogyan érintették az egykor cukorgyártásáról is híres tokaj-hegyaljai települést? A honatya elmondta, hogy a privatizációs folyamat megindulásának lehetőségét a Németh-kormány
törvényerejű rendelete teremtette meg, amellyel létrehozta a vállalati tanácsokat. Ezek széleskörű önállóságot kaptak az állami vagyon kezelésére, hasznosítására, ami azután a manapság spontán privatizációnak nevezett folyamatot eredményezte.

[1_960] Cukorgyar1.jpg

– 1989-től az állami vállalat már nem számított állami tulajdonnak, egy másik 1989-es törvény pedig biztosította, hogy az állami vállalatok gazdasági társasággá alakuljanak át. Ezzel az állami vállalatokból megszerzett javak – amelyeket a gazdasági társaságokba apportként vittek be – egyértelműen magántulajdonná változtak – magyarázta Koncz Ferenc. – Jött a Horn-kormány és a gyárak tőkeemelésének szükségességével indokolták a privatizációt, amelyre az állam nem tudott forrást biztosítani. Ezért jelentek meg a külföldi tulajdonosok, akik a legtöbb esetben szinte teljesen magukhoz ragadták az irányítást. Nagyon összetett a probléma, ami Szerencsre vonatkozik, az a következő.
– Megyénk egykor kiválóan működő üzemét elsőként egy francia csoport szerezte meg, később pedig német tulajdonba került. Ebben az időszakban sokan nem
voltak tisztában azzal, hogy Nyugat-Európában egy-egy ilyen üzem a termelők tulajdonában van. Itthon erre nem volt lehetőség, aminek az lett a következménye, hogy a létükért küzdő cukorrépatermelők elfogadták a felajánlott kártérítést. Úgy vélem, néhány éve még csekély ráfordítással megmenthető lett volna a hazai cukoripar, ma már azonban hatalmas összegeket emészthet fel az újjáépítés. Szerencs önkormányzata az elmúlt év őszén döntött arról, hogy (nettó) ötmillió forintért megvásárolja a Mátra Cukor Zrt. tulajdonában lévő egykori cukorgyári terület 4,3 hektáros részét, amely tartalmazza a jelenleg műemlékvédelem alatt
álló épületeket is. A városvezetés elsődleges célja, hogy olyan ipari terület legyen az önkormányzat birtokában, amely lehetőséget ad a munkahelyteremtésre
– összegezte Koncz Ferenc, megjegyezve, hogy szőlőmagolaj előállításával foglalkozó cég mutat komoly befektetési szándékot egy üzem létesítésére. Erre alkalmas lenne ez a terület, az élelmiszeripari beruházás pedig összhangban állna a térségben kiemelkedő szőlő- és bortermeléssel.

[3_960] Cukorgyar-Fenykoraban.jpg

[4_960] Cukorgyar-bontas.jpg

[2_960] Kapu.jpg

Vissza