HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Az utolsó csengetés

2007. augusztus 13. (hétfő) 11:40
 
Az idei tanév végét jelző utolsó csengőszó sok iskolában hangzik szomorúan. Ott, ahol a következő tanévben már nem népesítik be az osztálytermeket diákok, ott, ahol az iskolakapura szeptemberre lakat kerül. Ezekben az intézményekben valóban utoljára szól a csengő június 15-én.

Elsősorban a kistelepülések kis létszámmal működő intézményeit érinti hátrányosan a közoktatási törvény módosítása és az idei költségvetési törvény elfogadása,
de a nagyobb települések sem zárták gond nélkül a tanévet. Itt van például a finanszírozási rendszer változása, mely az eddigi fejkvóta helyett áttér a csoportfinanszírozásra. Ez utóbbi lényege, hogy a közoktatási intézményeknek bizonyos mutatóknak kell megfelelniük, azaz egy-egy tanulócsoportban megfelelő létszámú gyereknek kell lennie. A fenntartó ugyanis ekkor jár jól, ekkor tudja saját pénzeszköz bevonása nélkül fenntartani óvodáját, iskoláját. Milyen jövő vár tehát
a kistelepülések kis iskoláira, ahol nem ritka, hogy egy-egy évfolyamon 6-8 gyerek tanul? Kénytelenek társulási szerződést kötni valamely szomszédos település önkormányzatával, melynek következtében vagy teljesen megszűnik az iskolájuk, vagy tagiskolaként működnek tovább. Mivel a társulással anyagilag jobban járnak a fenntartók, élnek is ezzel a lehetőséggel. Problémát jelent azonban, hogy a hátrányos helyzetű tanulókat nem tudják majd kis létszámú csoportban nevelni. Sok kisiskola veszti el önállóságát azért is, mert a közoktatási törvénybe egy új mondat került, miszerint az általános iskolának 8 évfolyama van. Így az eddig 4 vagy 6 évfolyamos iskolát fenntartó önkormányzatok szintén kénytelenek társulásban gondolkodni. Az egész pedagógustársadalom jövőjét meghatározza a szeptemberben életbe lépő kötelező óraszám-növekedés. A reform ezen eleme jelentősen csökkenti majd a túlórák számát (ez már az idei tanévben is megtörtént az elrendelhető pluszórák miatt), ebből kifolyólag csökken a pedagógusok bére, de csökken a pedagógusállások száma is.


█ Három elsős


Golop azok közé a kistelepülések közé tartozik, amely szeptembertől már nem tudja fenntartani általános iskoláját. Négy-öt éve rohamosan csökken a tanulók
száma, és nem csupán azért, mert a faluban egyre kevesebb gyerek születik, hanem azért is, mert a jobb képességűeket elvitték a szülők Szerencsre,
Abaújszántóra vagy Sárospatakra – tudjuk meg Apjok Éva iskolaigazgatótól. Mára az intézménynek 36 tanulója maradt, 22 az alsó tagozaton, 14 a felsőn. Összevont tanulócsoportokkal működött az iskola már évek óta, hatodikos tanulójuk nincs, és van olyan évfolyam, ahová csak 3-4 tanuló jár. - Már két éve tudtuk, hogy társulást kell létrehoznunk Tállyával, de bíztunk benne, hogy legalább az alsó tagozat itt marad a településen. A szülők is ezt szerették volna, de az önkormányzat úgy döntött, megszűnik az iskola – mondja az igazgató. – A gyerekek pedig szétszóródnak, ki Tállyára, ki Rátkára, ki Szerencsre megy, iskolabuszt azonban csak Tállyára biztosít az ottani önkormányzat.


█ Sajnálják


Már akkor is gondot okozott Golopnak az iskola fenntartása, amikor úgynevezett fejkvótát kaptak az önkormányzatok. Szeptembertől pedig, amikor áttérnek
az úgynevezett csoportfinanszírozásra, még kevesebb pénz jut az oktatási intézmények fenntartására – vázolja a helyzetet Kiss Lajos polgármester. Ha évfolyamonként meglenne a 20-22 gyerek (de minimum 12), akkor nem kellene bezárnunk az iskolát, így azonban a pedagógusok bérének a felét sem biztosítaná az állami támogatás. A társult önkormányzatok viszont jól járnak a plusznormatívák miatt. – Sajnáljuk az iskolát – teszi hozzá a polgármester –, de nem tudjuk vállalni a fenntartását. Szeptembertől mindössze három elsős gyermekünk lenne.

█ Nincs önrész


Prügyön ugyan megvan a gyermeklétszám, de itt sem indul gondtalanul a következő tanév. Nagy ugyanis a halmozottan hátrányos és nehezen nevelhető gyermekek aránya az iskolában, akiket kis létszámú osztályokban lehetne jól fejleszteni, felzárkóztatni – vélekedik Boros-Leskó Géza polgármester. Erre azonban a
jövőben nem lesz mód, mert a csoportfinanszírozás miatt akkor jár jól az önkormányzat, ha iskolájában például nem két 18 fős osztály működik, hanem egy 36 fős. Arról pedig szó sem lehet, hogy akár három 12 fős osztályt alakítsanak ki. – A kormány esélyegyenlőségi elképzeléseinek, és annak, hogy zárkóztassuk föl a hátrányból indulókat, ellentmond a finanszírozás – fűzi hozzá a polgármester. Más gondok is akadnak a településen. Prügy nem tudja fogadni a környező kistelepülések bezárásra váró iskoláina tanulóit. Az iskola épülete ugyanis felújításra szorul, és nagy szükség lenne egy tornateremre is. – Léteznek ugyan pályázatok iskolafelújításra, bővítésre – keresi a megoldást a polgármester –, de minden pályázathoz önrész szükséges. A mi településünk pedig, ahol 50–55 százalékos a munkanélküliség, ezt nem tudja előteremteni.


█ Kevesebb nevelő


Mint a megye minden nagyobb városában, Mezőkövesden is megtörtént az általános iskolák integrálása. Az intézmények ugyan eredeti épületükben működnek
tovább, de gazdaságilag és igazgatásilag egy intézménynek számítanak. – A képviselő-testület 2005-ben tekintette át a város intézményhálózatát, és
megállapította, hogy a gyermeklétszám az elkövetkezendő években csökkenni fog – tudjuk meg a részleteket Gál János iskolaigazgatótól. – Ezért, a szakmai színvonal megőrzése mellett – a hatékonyságot és a gazdaságosságot szem előtt tartva – Mezőkövesd három általános iskoláját, az alapfokú művészeti iskolát
valamint a pedagógiai szakszolgálatot és nevelési tanácsadót egy intézménnyé „gyúrták”. A pedagógusok kezdetben féltek a változásoktól, de végül kiderült,
nagyobb biztonságot jelent számukra az összevont intézmény a településszintű munkaerő-gazdálkodás miatt. Ennek köszönhetően többek között minimálisra
csökkentek a túlórák, ami jelentős megtakarítást jelentett. Az új tanév azonban Mezőkövesden is megpróbáltatások elé állítja az iskolafenntartókat,
pedagógusokat. A kormányzat és a parlament döntése alapján történő kötelező óraszámemelés miatt 10 pedagógus munkája válik feleslegessé.


█ Kihasználatlanok


Miskolcon már 2004-ben megtörtént az óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények igazgatási és gazdasági integrációja, az azóta eltel időszakban azonban
a város demográfi ai létszámában, társadalmi, gazdasági környezetében jelentős változások történtek. A megyeszékhely gazdasági helyzete nem teszi lehetővé,
hogy a jelenlegi, kihasználatlan intézményhálózatot működtesse. A város felelős oktatási szakemberei szerint az átszervezés miatt a nevelés-oktatás színvonala
nem romlik, a feladatellátás a város egész területén továbbra is biztosított marad.

 

Miskolci változások:


• Megszűnik a Sas Utcai Tagiskola és a
Kuti István Tagiskola
• Integrálódik az Éltes Mátyás Általános
Iskola, valamint a Tüskevár Óvoda
és Általános Iskola
• Integrálódik a Egressy Béni Zeneiskola
és az Erkel Ferenc Zeneiskola
• Megszűnik a Debreczeni Márton
Szakképző Iskola kollégiuma

Vissza