HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
aktuális

Kávé tíz cukorral

2017. július 21. (péntek) 13:28
(Jeney Edit jegyzete) Szinte menetrendszerűen évente párhuzamot vonnak bizonyos európai uniós politikusok az egykori ’56-os menekültek és a mostani migránsok között. Mi, magyarok, értetlenül állunk efölött, hiszen olyan ordítóak a különbségek, hogy nem is tudom, provokációról van-e szó, vagy csupán arról, hogy az illetők maguk sem tudják, milyen érveket rángassanak elő migránsbarát álláspontjuk igazolása érdekében.

Minden esetre már régóta trendi bizonyos körökben, hogy „az idegen szép”, csakis a mindenféle sokszínűség kritika nélküli elfogadása az igazi, s ehhez újabban még az is begyűrűzött Amerikából, Nyugatról, hogy a kultúrák abszolút egyenrangúak, a lényeges különbség köztük annyi, hogy a fehéreké elnyomó, mindig is az volt. Az USA-ban ennek jegyében könyveket cenzúráznak, egyetemi tanárokat vegzálnak… Így aztán például, ha azzal érvelnék, hogy az ’56-os magyar menekültek a kulturális tartásuk és európaiságuk miatt könnyebben voltak integrálhatóak az „anyaföldrészükön”, rögtön megkapnám, hogy elfogult vagyok saját népemmel szemben, pfuj veszélyes nacionalista!

Hát jó, akkor kikerülvén az „ideológia csapdát”, beszéljünk a számok nyelvén! (Bár szerintem, ha így haladunk, a számok között is lesznek majd rasszisták és mondjuk demokratikusak…) Abban nagyjából konszenzus van, hogy mintegy kétszázezer magyar ember hagyta el hazánkat a forradalom és szabadságharc leverése kapcsán. A Frontex (európai határőrizeti ügynökség) szerint pedig csupán 2015-ben, a migránsválság egyik számunkra is emlékezetes évében, mintegy kétmillióra volt tehető a kontinensünkre érkező menekültek, migránsok száma. Nos, akiknek az agya nem fogja fel a kettőszázezer és a kétmillió közötti különbséget és ezek következményeit, azoknak alternatívaként azt ajánlom, hogy hívják segítségül az ízlelőbimbóikat: holnap a reggeli kávéjukba egy helyett tegyenek tíz kockacukrot!

Maradjunk továbbra is a számoknál. 1958 januárjában azt állapították meg, hogy az Egyesült Királyságba került tizenötezer magyar menekült közül csupán hatszáznak nem volt munkahelye. Úgy hiszem, hogy a németek és a svédek mostani migránsainál még az ezzel ellentétes számaránynak is örülnének. Egy német prognózis szerint a befogadottak háromnegyede még öt év múlva is munkanélküli lesz.

Az Egyesült Államok szenátusában hangzott el annak idején a magyarokról: „Ez a legjobb minőségű bevándorló csoport, amely valaha is az USA-ba érkezett.” Hallottak már valami effélét a mai helyzetre vonatkozóan?!

Vissza