HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESÉLETMÓDX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
színes

Egy kis megyetörténet (19. rész) – A szerencsi Rákóczi vár

2020. november 6. (péntek) 14:46
 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legfiatalabb vára a szerencsi, s a történelmi véletlennek köszönhetően az egyik legjobb állapotban megmaradt is. A város által körbenőtt egykori huszárvár közkedvelt rendezvényközpont, amelyet a turisták is szívesen felkeresnek.

A Mohácsot követő, viharos időkben született a szerencsi vár. A  virágzó mezővárost  1556-ban Német Ferenc, tokaji várnagy elfoglalta és a masszív kőfalakkal rendelkező bencés kolostor köré palánkkal védett külső várat építtetett, amely a nagyobb területével alkalmas volt a huszárok és lovaik elhelyezésére. A huszárvárat azért hozták létre, hogy a várost megvédje a Habsburg párti csapatoktól. A királyi csapatok 1565-ben bevették a tokaji várat és Szerencs ellen indultak, amely őrsége a kilátástalan harcot elkerülendő gyorsan távozott. A vár és a város harc nélkül került Habsburg kézre, amelyet – mivel nem volt jelentős katonai szempontból – elzálogosította Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitánynak. Ekkortól indult a szerencsi vár fénykora. A külső várat is megerősítették, a belső vár pedig elnyerte a ma is ismert, reneszánsz képét.

A vár és a város történetének a fénypontja 1605-ben jött el, mikor az Országgyűlés (Szerencs város napja is ehhez kapcsolódik) április 17-én itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt, Erdély urát. A vár 1644-ben indult hanyatlásnak, mikor is Esterházy Miklós nádor csapatai megrohamozták, majd barbár módon kifosztották. Később újra a Rákócziak tulajdonába került, de már nem volt érdemi katonai funkciója, valójában egy megerősített kastélyként funkcionált.  A Wesselényi összeesküvés után – amelyben a Rákóczi família is érintett volt- ideiglenesen, megtorlásként császári csapatok szállták meg Szerencset. A családi birtoknak számító vár falai közt megfordult II. Rákóczi Ferenc is.

A bujdosó fejedelem birtokait elkobozták, a szerencsi vár így került később az Illásházy, a Grassalkovich és Szirmay család tulajdonába. A XVIII. század közepén a belső vár négy tornyából hármat lebontottak és kényelmes lakként funkcionált tovább. A második világháború pusztítását sok magyar várral, kastéllyal ellentétben szerencsésen átvészelte.

Jelenleg múzeumként, szállodaként és rendezvényteremként használják. Ha Hegyalján járnak feltétlen látogassák meg. A vár megtekintésén túl érdemes körbe sétálni az egykori külső vár területén kialakított, hangulatos parkban.

Vissza