HÍREKPORTRÉTÁRSALGÓAKTUÁLISFÓKUSZBANEGYHÁZVENDÉGSÉGBENSZUBJEKTÍVSZÍNESFesztiválÉLETMÓDAdatvédelemX
A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ONLINE KIADVÁNYA
hírek

Oktatási és Képzési Figyelő: További beruházásokra van szükség ahhoz, hogy az oktatás áldásaiban a társadalom minden rétege részesüljön

2015. november 18. (szerda) 08:12
 
A 2015. évi Oktatási és Képzési Figyelő szerint Európa-szerte javult az iskolai végzettséget szerzők aránya, azonban többet kell tenni még azért, hogy az oktatási rendszer befogadóbbá, a társadalmi mobilitás pedig élénkebbé váljon.

Az EU Oktatási és Képzési Figyelőjének 2015. évi kiadása arról számol be, hogy több tagállam teljesítette céljait a felsőoktatást sikeresen elvégzők számának növelése és az iskolát korán elhagyók számának csökkentése terén. Így Európa jó úton halad a növekedési és munkahely-teremtési stratégia 2020-ra kitűzött céljainak elérése felé. A fejlődés azonban nem egyenletes, mutatkoznak különbségek mind a tagállamok, mind egyes országok régiói között. A hátrányos helyzetű és a bevándorló családból származó tanulók azok, akiket leginkább fenyeget, hogy nem végzik el a kötelező alapképzést.

Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelős biztosa így nyilatkozott: „Az oktatás kulcságazat a gazdasági növekedés élénkítése és az összetartó társadalmak építése szempontjából. Európa oktatási rendszerei folyamatosan javulnak, ezért gondoskodni kell arról, hogy az eredmények a leginkább veszélyeztetett rétegekhez is eljussanak. Újabb, megalapozottabb beruházásokra van szükség az oktatás terén; csak ezáltal biztosítható mindenki számára a minőségi, nyitott, támogató és toleráns tanulási környezet.”

A Figyelő összeállítása során gyűjtött adatok szerint a szerény társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező 15 évesek között a jómódúakhoz képest ötször több nem sajátítja el az olyan alapkészségeket, mint az értő olvasás és a számolás. Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a külföldi származású diákok kétszer valószínűbben esnek ki az iskolarendszerből, mint a hazaiak.

Figyelembe kell venni, hogy az oktatásra fordított összegek az elmúlt években folyamatosan csökkentek, az európai átlagot tekintve 2010 óta 3,2%-kal estek vissza. A tanulmány következtetése szerint új lendületet kell adni az oktatásra fordítható beruházásoknak, hogy az európai iskolarendszerek befogadóbbakká váljanak, és ne nőjön tovább az oktatási rászorultság, ami a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés alapja. A tagállamok felé a tanulmány azt az ajánlást fogalmazza meg, hogy erőfeszítéseiket az oktatási és képzési rendszerek hozzáférhetőségének, minőségének és relevanciájának javítására összpontosítsák.

Háttér-információk
Az Oktatási és Képzési Figyelő 2015-ben negyedik alkalommal jelenik meg; célja az európai oktatási és szakképzési rendszerek fejlődésének nyomonkövetése szerteágazó adatok figyelembevételével. Az értékelés alapjául az Európa 2020 növekedési és munkahely-teremtési stratégia részét képező, az oktatásra vonatkozó kiemelt célok szolgálnak. A Figyelő egyúttal kiindulópontot jelent az európai szemeszter folyamatában évente végzett országértékelésekhez is.

A tanulmány tudásalapként szolgál az oktatási és képzési politikák számára, eredményeit a szakmai döntéshozók Európa-szerte figyelembe veszik. Az országok közötti összehasonlítás mellett 28 részletes országelemzést tartalmaz, és létrejött egy internetes szakmai oldal, ahol további részletes adatok találhatók

A szilárd tudományos alapra épülő közös tanulás elengedhetetlen ahhoz, hogy az Unió tagállamai megbirkózzanak többek között az egyenlőtlenségek növekedése és a tartós munkanélküliség jelentette kihívásokkal. A Figyelő keretében összegyűjtött adatok mindemellett az egyre fenyegetőbb radikalizálódás megértéséhez és kezeléséhez is hozzájárulhatnak - gondoljunk csak az idei párizsi és koppenhágai merényletekre -, de az elhúzódó menekültválság kezelése és a nyitottabb és összetartóbb társadalmak építése terén is szolgálhatnak útmutatással.

 [0_300] 02_.jpg

Vissza